Üdvözöljük a Solver Unio Fejlesztési Tanácsadó Kft weboldalán!
+36 1 2200 661
solverunio@solvergroup.hu
Állásajánlatok
Kutatóintézet

PAN LNG projekt – Töltőállomás-eloszlás közgazdasági értékelése

Kutatási összefoglaló

UNDER THE CONNECTING EUROPE FACILITY (CEF) - TRANSPORT SECTOR AGREEMENT No. INEA/CEF/TRAN/M2014/1036265

PAN-LNG Project is supported by the European Commission under the CEF. The sole responsibility for the content of this document lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the CEF nor the European Commission is responsible for any use that may be made of the information contained therein.

Szükséges töltőinfrastruktúra eloszlása és a töltőinfrastruktúra-allokáció közgazdasági értékelése (CNG/LCNG/LNG)

RÖVID KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

A beruházás elemzés során hagyományos pénzügyi módszerekkel kívánunk a CNG/L-CNG üzemanyag töltő infrastruktúrájának kialakításához szükséges beruházási döntésekhez szakmai alátámasztást adni. Az általunk alkalmazott pénzügyi módszerek alkalmasak arra, hogy jelen körülmények között, a rendelkezésre álló input alapadatok alapján jól modellezzék egy jövőbeni (2020, 2025 és 2030-ban megvalósítandó) beruházás nettó jelenértékét, megtérülését, a megtérülés idejét valamint képesek megmutatni a beruházás eredményességét befolyásoló egyéb (elsősorban pénzügyi, adóügyi és másodsorban politikai) tényezők beruházásra gyakorolt hatását. 

Ennek érdekében a 2020-ban, 2025-ben és 2030-ban megvalósítandó beruházásokat egyrészről mini projektként, másrészről rendszerbe foglalva kezeljük, és számoljuk minden egyes esetben az adott technológiai beruházás nettó jelenértékét, megtérülését, valamint különböző szcenáriók mentén érzékenység vizsgálat keretében mutatunk rá az adott beruházást befolyásoló (vagy éppen nem befolyásoló) tényezőkre.

Miniprojektek

Miután az input adatok között több, különböző CNG/L-CNG technológia szerepel, más-más befektetési (pénzügyi) mutatóval, így fontosnak tartottuk a több, különböző technológiát egyenként, mintegy mini projektként is elemezni annak érdekében, hogy eldönthető legyen, hogy több befektetési lehetőség melyik technológiai beruházást válassza a befektető (beruházó). A közgazdaság alapvető téziseként elfogadjuk azt a megközelítést, hogy azon beruházásokat, amelyeknél NPV≤ 0, el kell vetni. Ezért a CNG/L-CNG technológiák mindegyikénél külön-külön tüntetjük fel a jövedelmezőségi mutatók között az adott technológia nettó jelenértékét, megtérülési idejét, annak érdekében, hogy azok beruházási szempontból értékelhetők, egyben nagyságrendileg sorrendbe állíthatók legyenek.

Vizsgálatunkban négy töltőállomás-típust vizsgáltunk meg:

  • CNG 150
  • CNG 400
  • LCNG 600
  • CNG 800

Rendszerszintű vizsgálat

A CNG/L-CNG technológia várható terjedését e tanulmány egyéb fejezeteiben több szcenárió (low, mid, high) mentén meghatároztuk. Így közgazdasági elemzésünket kiterjesztettük a „low” elterjedés – mint „megaprojekt” összetett elemzésére is, ugyanazon mutatókat vizsgálva. A „megaprojekt” időtartama 2016-2036 időciklus (húsz év).

Nettó jelenérték számítás (NPV, Netto Present Value):

Az NPV egy beruházás jelenbeli és összes jövőbeli pénzáramának a tőkepiac hasonló kockázatú befektetési lehetőségekért kínált hozamával, azaz a tőkeköltséggel diszkontált értékeinek, azaz jelenértékeinek az összege. Az NPV egyben megadja egy beruházási lehetőség („ötlet”) közgazdasági értékét is. A nettó jelenérték számítással arra keressük a választ, hogy a befektetett tőkénk megtérül-e? Egyáltalán érdemes-e belevágni a CNG/L-CNG töltőállomás technológia telepítésébe?

A nettó jelenérték alkalmazása esetén azok a beruházások fogadhatóak el, amelyek nettó jelenértéke pozitív (NPV > 0), azonban ezeket is bizonyos gazdasági és pénzügyi körülmények együttes fennállása során szabad csak elfogadni, amelyekre az érzékenység vizsgálat keretében fogunk rámutatni. Amikor az NPV < 0 egyértelműen kijelenthető, hogy a beruházásba nem érdemes belekezdeni.

Belső megtérülési ráta (IRR)

A belső megtérülési ráta (IRR) az a diszkontráta, amely mellett a nettó jelenérték éppen zérus. Megadja a vizsgált projekt egységnyi tőkéjének egységnyi időre eső növekedését, a projekt „átlagos hozamát”.

A mutatót csupán, mint másodlagos adatot tekintjük, hiszen alkalmazásának problémái vannak, melyek a mutató kétszeresen relatív voltából fakadnak.

  • az értékteremtés nem feltétlenül azonosítható az egységnyi időre és tőkére eső jövedelemtermelő képességgel. Az IRR tehát eltérő beruházási összegű vagy eltérő időtartamú projektek összehasonlításakor lehet félrevezető. Tőkekorlátos esetben IRR rangsorolás hibás,
  • Továbbá – mivel értékét egy polinom zérus helyeként azonosítjuk – a pénzáramok előjelváltásai esetén több „megoldást” is kaphatunk, ami értelmezhetetlen esetünkben

Jövedelmezőségi index

Elemzésünk során használtuk a (Ip) jövedelmezőségi indexet (PI), amelyet úgy definiálhatunk, mint a diszkontált nettó cash flow összegek (NPV) és a kezdő befektetés viszonya.

Befektetéseink rangsorolására alkalmas tőkekorlátos esetben.

Érzékenység vizsgálat

Érzékenységvizsgálatok célja, hogy miután elkészült a beruházás szakértői becslésekre alapozott gazdasági modellje, megvizsgáljuk, hogy az abban szereplő egy-egy alapadat százalékos változása mekkora százalékos változást okoz a projekt egészének értékteremtő képességében, mialatt a többi változó értékét rögzítjük. Segítségével kiszűrhetjük a projekt kritikusabb tényezőit, azokat, amelyekre az NPV értéke a legérzékenyebb. Mivel a CNG/L-CNG beruházás megtérülése számos tényezőtől függ, vizsgálatunkban az alábbi mutató változását elemeztük:

  • jövedéki adó
  • általános forgalmi adó
  • helyi iparűzési adó
  • gáz molekula ár
  • kiszolgálási határkapacitás (értékesített mennyiség)
  • nyitva tartás
  • nettó értékesítési ár

Az érzékenységvizsgálat nem más, mint a beruházás-gazdaságossági mutatók sorozatos számítása majd táblázatba rendezése. Ezek alapján készültek el a táblázat-párok. A táblázatok azt szemléltetik, hogy egy adott kiválasztott mutató változtatásának hatására milyen nettó jelenérték változást érünk el. Az érzékenység vizsgálat keretében ezt százalékos formában fejezzük ki, és grafikonos formában mutatjuk be az összefüggést. Pl. az általános forgalmi adó 10%-os növelése esetén hány százalékot csökken az adott beruházás nettó jelenértéke. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy a nettó jelenérték, azaz a beruházás megtérülése mennyire érzékeny az általános forgalmi adó változására.  Megállapítható a számított mutatószámok alapján egy "elfogadhatósági-nem elfogadhatósági" határvonal a táblázatokban. Minél távolabb esik ez a határ az eredeti tervszámokból származó eredményektől (a táblázatokban sárgával kiemelve), annál rugalmasabb illetve kevéssé érzékeny a vállalkozás a gazdasági körülmények kedvezőtlen irányú változására. Más megközelítésben azt is jelenti, hogy az érzékenységvizsgálatok alapján lehetőség van megvizsgálni az eredeti számítási koncepció hibatűrését. Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy az eredetileg tervezett alapadatok 5-15%-os eltérése már jelentősen befolyásolja a beruházás megtérülését, úgy mérlegelni kell, hogy a rendelkezésre álló ismeretek alapján egyáltalán tervezhetők-e ilyen pontossággal az adatok.

Az érzékenységi indexek (éi ) alapján öt osztályt határoztunk meg, melyek az adott mutató mérlegelését segítik:

  1. nem érzékeny:                                    éi ≤ 1
  2. gyenge érzékenység:                     1≤ éi ≤ 5
  3. mérsékelt érzékenység                  5≤ éi ≤ 10
  4. erős érzékenység                           10≤ éi ≤ 20
  5. intenzív érzékenység                            éi ≥ 20

SolverUnio Kft. Minden jog fenntartva!
Honlaptérkép     Adatvédelem     Impresszum