Üdvözöljük a Solver Unio Fejlesztési Tanácsadó Kft weboldalán!
+36 1 2200 661
solverunio@solvergroup.hu
Állásajánlatok

Sajtószoba

A SMED bevezetés 5 legnagyobb buktatója

(Drew Locher cikke nyomán, fordította Dr. Somogyi Andrea)

SMED (Single-minute exchange of dies), azaz a szerszámcserével eltöltött holtidő mérséklése egy olyan lean gyártási koncepció, amely mára rég túlnőtt a fémmegmunkálás világán. Mára minden eljárás, amely az átállási idő egyszámjegyű percekben mérhető csökkentésére törekszik, lean megoldás kérdése. Egy ilyen program megvalósítása esetén a gyártásért felelős vezetőknek fel kell ismerniük és meg kell érteniük azokat a gyakran felmerülő buktatókat, amelyek gátolhatják az átállási idő csökkentésére vonatkozó erőfeszítéseiket.

A nagyméretű szerszámok megfelelő helyen, kézközelben történő tárolása csökkentheti a szerszámcserével eltöltött időt. A gyártóüzemben lévő szerszámtároló állványokat az ajtó mellett sorban kell elhelyezni. Meghatározandó ezen állványok magassága és szélessége is, külön kijelölve a lecserélt szerszámok átmeneti tárolásához szükséges helyet is.

1.kép

fotó: Wayne Trail Technologies

A hatékony gyártási folyamat egyik legnagyobb gátját az átállások, beállítások, szerszámcserék jelentik. Az ezekből eredő időpazarlás és kapacitás-kiesés mellett, a szerelők maguk is képesek egyéb „hulladékidőt” képezni, ami különböző hibákat, utómunka-szükségességet jelent a szerszámcsere kapcsán. Ezek a hibák általában a termelést megelőző próbaüzem során már jelentkeznek.

A fémmegmunkálók a többszöri beállítás elkerülése érdekében hajlamosak a megmunkálandó alapanyagból egyszerre nagyobb mennyiséget feldolgozni, amelynek eredményeképpen növekszik a szükséges leltározások száma, növekszik a készletezés költsége, csökken a vállalat rugalmassága. Eközben az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy az ügyfelek kisebb mennyiségű, de gyakoribb szállítást várnak el a beszállítóiktól. Ez a jelentős nyomás kényszeríti a fémmegmunkáló cégeket arra, hogy felülvizsgálják a korábban alkalmazott ”nagy tételű" előállítási gyakorlatukat.

1. ábra

Termelési rendszerek készletezési költségei

(forrás: SolverGroup/Wahl szerelési folyamat szimuláció)

Shigeo Shingo, a Toyota ipari mérnöke több mint 30 évvel ezelőtt felismerte ezt a problémát, és megalkotta az egyperces szerszámcsere (SMED) fogalmát. Shingo alapvetően az átmeneti préseknél használatos nagyméretű szerszámok cseréjének átállási idejét akarta csökkenteni. Az eredeti megmunkálási folyamat során le kellett állítani a termelést, hogy futódaruk segítségével, szemmérték alapján helyezzék be a nehéz szerszámokat, majd feszítővasakkal állítsák be a szerszámokat a próbaüzemhez. Ez a folyamat több mint 12 órát vett igénybe.

Miután Shingo közelebbről megvizsgálta a folyamatot, mérnökeivel precíziós műszereket fejlesztett ki, hogy megszüntesse a szerszámok helytelen beillesztését; kialakított egy intelligensebb szerszámcsere menetrendet, amely képes volt minimalizálni az utólagos beállítási igényeket; programozta a felsőpályás daru működését, így senkinek sem kellett feleslegesen várakoznia az anyagmozgató eszközre; a nyomópréshez és a munkagépekhez közel helyezte a felhasználandó eszközöket, szerszámokat. Ennek eredményeképpen a Toyota csapata képes volt 12 óráról kevesebb, mint 10 percre csökkenteni a szerszámcserével kapcsolatos átállási időt (az egyperces kifejezés arra a további célra utal, hogy egyszámjegyű idő alatt, azaz 10 percen belül legyenek képesek a cserét elvégezni).

Napjainkban a SMED-nek tágabb értelmezése van. A fogalom számos átállási folyamat esetében alkalmazható, még akkor is, ha azok nem járnak konkrét szerszámcserével. Ugyanakkor sok vállalat még nem tudta átültetni ezt a gyakorlatába vagy a tervezett program nem vált napi termelési gyakorlattá, így „kikoptak” a folyamatokból. A kulcsteendők valójában nagyon egyszerűek. Először is ki kell emelni, el kell különíteni az átállási folyamattal kapcsolatos összes tevékenységet minden más termelő tevékenységtől. Minden, az átállási folyamattal csak közvetett kapcsolatban lévő tevékenység csak akkor végezhetők, amikor a berendezés működik. Például, a használandó szerszámot az átmeneti tároló hely közelébe kell helyezni (lásd 1. kép) vagy a behelyezéshez használatos segéddarura, ezután a következő munkafázis instrukcióit kell ellenőrizni. Amikor a következő munkafázis elindul, a jelenleg alkalmazott eszközöket lehet helyre tenni.

A külső és belső tevékenységek racionalizálása a másik kulcsfontosságú fogalom. Az átállási időben belső tevékenységek azok a teendők, melyeket akkor kell elvégezni, ha a berendezés már leállt. A racionalizálás a folyamat jellegétől függ. Gyakran fordul elő, hogy csak mérsékelt, szerény változtatásokat kell végrehajtani – mint amilyen például a hidraulikus bilincsek alkalmazása a szerszámok gyors rögzítésére – amelyek könnyebbé teszik a folyamatot.

A SMED típusú munka megvalósításához, a fémmegmunkálóknak – és általában a szerelőknek - a következő 5 leggyakoribb buktatót kell elkerülniük:

  1. Sikertelen szervezés
  2. Sikertelen munkastandardizálás
  3. Sikertelen eszközfenntartás
  4. Sikertelenség a megfelelő eszközök beszerzésében
  5. Sikertelen műveleti idő és a műveleti költségek meghatározásában

Amennyiben a szerszámtároló állványok nem a munkagépek közelében találhatóak, a szerszámok ideiglenes tárolására – a következő munkafázis eszközeinek felszereléséig, és a leszereltek helyre tételéig – szerszámkocsik alkalmazása hasznos lehet, amelyek kiküszöbölik a felesleges, többszörös út megtételét a tároló állványokig. Néhány szerszámkocsi, mint amilyen az alábbi is, felemelhető a munkaasztalig, ez is csökkentheti az átállási időket.

2. kép

Felemelhető szerszámkocsi

1. Sikertelen szervezés

Tapasztalatok szerint az átállási idő csökkentésében a jobb szervezettséggel mintegy 50%-os azonnali eredményt érhetünk el. Mint már korábban említettük, amely tevékenységeket ki lehet emelni, azokat pontosan be lehet és be is kell azonosítani. Miután ez megtörtént, egy fontos kérdést kell megválaszolni: Ki fogja elvégezni a külső tevékenységeket? A fémmegmunkáló szakember? Vagy más lesz a beállítások elvégzésére kijelölt személy? Vagy mindkettő? A válasz attól függ, hogy milyen jellegű a folyamat és az elvégzendő külső tevékenységek típusa.

Például, nagymértékben automatizált sajtoló gépek és hosszú ciklusidő esetén, a fémmegmunkáló szakember képes elvégezni az összes ilyen tevékenységet. A hagyományos, rövid ciklusidejű présgépek esetén egy további személyt kell kijelölni ezen feladatok ellátásához. Sajnos az ilyen, gépüzemeltetéshez nem kapcsolódó további segítséget gyakran közvetettnek, szükséges rossznak, de semmiképpen sem értéknövelőnek tekintik, így a cég menedzsmentje nem hajlandó további munkaerőt rendelni a feladat ellátásához. Ugyanakkor a cégeknek figyelembe kell venni azt a hozzáadott értéket, amelyet ezek a személyek képesek nyújtani, ami általában messze meghaladja az adott személy erőforrás-költségeit.

A megfelelő szervezés sikeresen járul hozzá a berendezések körül lévő területek, a szerszám- és anyagtároló területek hozzáférhetőségének javításához. A felhasználási pont (point-of-use) szerinti tárolási koncepciókat – szerszám és felszerelés tároló – akkor alkalmazzák amikor csak lehetséges. A következő feladat elvégzéséhez szükséges szerszámok és egyéb anyagok átmeneti tarolására a felhasználási terület közelébe eső területet kell kijelölni (lásd 2. ábra). Ebben az esetben az erre kijelölt személynek 30 másodpercen belül meg kell találnia a szükséges szerszámot. A munkabiztonság itt is fontos szempont. Cél, hogy kiküszöböljük a nehéz elemek emelését és azok veszélyes mozgatását, vagy épp a létra használatát.

3.kép

Szerszámok gépközeli tárolása egyyzerű eszközökkel

2. Sikertelen munkastandardizálás

Érdekes módon néhány vállalat hatékonyan tudja standardizálta az átállási folyamatokhoz szükséges munkamenetet, ugyanakkor nem mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy a személyzet minden tagja ezt kövesse. Ennek eredménye egy rendkívül szabályozhatatlan folyamat, amely nagymértékben függ az azt végző személyektől. Valamilyen oknál fogva, a vállalat vezetése vonakodik az emberek efféle részletekbe menő irányításától, így lényegében rájuk hagyva a beállítások és a folyamatszabályozás alkalmazásának szabadságát.

A pontosság ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy meg kell felelni az éppen elindítandó fémmegmunkálási munkamenet minőségi elvárásainak. Egy embernek mindig képesnek kell lennie arra, hogy a feldolgozás és beállítás lépéseit gyorsan, lehetőség szerint egy iteráció alatt elvégezze. Más személy lehet, hogy több ismétléssel és több idő alatt hajtja végre ugyanazokat a beállításokat.

Álláspontunk szerint a sajtoló szakembernek kell definiálnia a standard munkafolyamatot, beleértve a munkafolyamat lépéseinek sorrendjét és az elvégzéséhez szükséges idő mennyiségét. Szerszámcsere esetére a standard munkafolyamatot csapatmunkaként kell értelmezni, ahol a cserében és a beállításban részt vevő embereknek együtt kell kitalálniuk és elfogadniuk a lépések sorrendjét és gyakorlatát. Az eredmény gyakran egy, a beállítások különböző típusának leírásáról szóló silabusz, amely állandó emlékeztetőül szolgál minden szerszámcserét megelőzően.

2.ábra

Standardizálás dokumentálási folyamata

A munkafolyamatok standardizálása akkor különösen fontos, ha a folyamatban több ember is részt vesz. Egyértelmű szerepeket és felelősségeket kell azonosítani a szerszámcserék gyors és hatékony végrehajtása érdekében. Az ehhez szükséges koordinációt egy balettcsoporthoz lehet leginkább hasonlítani, ahol a központi táncoshoz óramű pontossággal igazodik a társulat.

3. Sikertelen eszközfenntartás

Nyilvánvaló, hogy szoros összefüggés áll fenn az munkaeszközök cseréjéhez szükséges idő és a munkaeszközök állapota között. Értelemszerűen nehezebb megfelelően beállítani egy olyan sajtológépet, amely nincs megfelelően karbantartva. Ebből eredően a beállítás pontossága is csökken, valamint több tapasztalt és képzett szakemberre lesz szükség az átállási folyamat elvégzéséhez, az egész procedúra sokkal tovább tart.

Manapság túl sok vállalat helytelenül tartja karban gép- és eszközállományát. A költségtakarékossági intézkedések legfőbb célpontjai a beállításokat végző szakemberek és karbantartó munkások. Bizonyos vállalatok személyzete nem férhet hozzá a gépekhez megelőző karbantartás végzésére, mivel a vállalat vezetésének fő célja, hogy a gép folyamatosan, megállás nélkül üzemeljen. Bármi is legyen az indok, az ehhez hasonló gyakorlat az eszközállomány sikertelen fenntartásához vezet, ami komolyan befolyásolja a gépek és eszközök állapotát, így jelentősen megnöveli az átállási időt.

4. Sikertelenség a megfelelő megmunkáló eszközök beszerzésénél

Bizonyos vállalatok a kapacitás növeléséhez szükséges új eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos beruházásaikat rugalmasan próbálják kezelni. Elképzelhető, hogy ezt a politikát érdemes folytatni, de tudjuk, hogy nem feltétlenül szükséges. Ahogy mondani szokás: nem a legmodernebb technológiára, hanem a legmegfelelőbb technológiára van szükség. Sokat lehet nyerni a már meglévő és működő eszközállománnyal is.

Mint már korábban említettük, akár 50 százalékos tényleges javulást is el lehet érni a SMED program keretében a szervezettség növelésével. Őszintén szólva, ha a fémmegmunkáló szakemberek a jelenlegi átállási folyamatot nem képesek megfelelően kezelni, miből gondoljuk azt, hogy egy új berendezéssel ez hatékonyabb lesz? Másrészről ez nem egy műhelyben eldöntendő kérdés. A nem hatékony szervezés és a standardizált munkafolyamatok hiánya a menedzsment felelőssége.

Az új berendezésekről vagy szoftverekről szólva kijelenthető, hogy a nagyobb és gyorsabb nem mindig jobb. Gyakran előfordul, hogy az újonnan megvásárolt technológiához nem elegendő az üzemben dolgozók szakértelme sem. Az új technológiához biztosított képzés elégtelen, ebből eredően az új beruházás előnye realizálatlan. Más esetekben az átállási folyamat is bonyolultabbá válik. Ez különösen igaz a magas szinten automatizált megmunkáló folyamatokra, amelyben több egymás utáni lépés is összevonásra került. Nem minden készülék vagy eszközgyártó tanulta a SMED fogalomrendszerét, ezért nem is építették be ezt a „fogalmat” a saját tervezésű gépeikbe.

5. Sikertelenség a műveleti idő és műveleti költségek meghatározásában

A fémmegmunkáló szakemberek nem mindig hoznak megfelelő döntéseket a műveleti időkkel kapcsolatosan. Ennek leggyakoribb oka az első négy pontra vonatkozóan az, ahogy a szakemberek a megmunkálási idő értékét meghatározzák. Arra a kérdésre, hogy mi a megmunkálási idő értéke, a szokásos válasz: az üzemeltető által kifizetett órabér vagy épp az üzemeltetésből kalkulált közvetlen költségek. Ezért az általuk összegzett gépidő-érték meghatározásakor valójában a berendezéssel kapcsolatos közvetlen üzemeltetési költségeket értik és kalkulálják, és nem annak termelési értékét. Egy működő termelő berendezés által előállított érték messze meghaladja az üzemeltetői órabéreket, költségeket.

Amikor felismerik és megértik ezt a valós, produktív értéket, a fémmegmunkáló szakemberek rájönnek, hogy az első négy buktató elkerüléséhez rendszeres és jelentős befektetésekre van szükség, amelyek megtérülése épp úgy számítható, mint egy megmunkáló központ beszerzési megtérülése (NPV-je).

A szakembereknek e felismerések fényében kell újra megvizsgálni az átállással elvesztegetett időt. Más megvilágításban kell kezelniük a kérdést, meg kell találni a szükséges motivációt, hogy az átállás standardizálása megfelelően menjen.

A SMED elérése és fenntartása hozzáállás és akarat kérdése. Idővel minden vállalattól a piac kikényszeríti a szerszámcsere folyamatára vonatkozó optimalizált eljárások-fenntartási kényszerét és fontos szerepének folyamatosan hangsúlyozását.

Végül, meg kell említeni a sikeres SMED bevezetés erőfeszítésének legnagyobb buktatóját: A cselekvés sikertelenségét.

Nem csinálni annyit tesz, mint soha nem lenni készen.

2013.04.22.

További híreink

Elektromos hajtás és környezeti hasznosságuk

Zöld rendszámmal közlekednek, és zéró emisszióval hirdetik őket, azonban az elektromos autóknak is van árnyoldala. A működéshez szükséges áram előállítása sokszor nem környezetbarát, a
Tovább olvasom >

Hőkamerákról bővebben

A hőkamera 1-100 mikron közötti hosszúhullámú infravörös sugárzást méri. Minden 0 K-nál melegebb test infratartományban elektromágneses sugárzást bocsát ki, minél melegebb annál többet, melyet a
Tovább olvasom >

Syb rendszer fejlesztése skálázható, szolgáltató független hibrid felhő megoldással

A fejlesztett szoftverarchitektúra hibrid felhővel közösen használható bármely VIR költséghatékony, automatikusan skálázódó üzemeltetésére. Egy olyan hibridrendszer kerül kialakításra, amely a
Tovább olvasom >

Kiemelt hírek

Kötelező energetikai szakreferens igénybe vétele

Új nyomtatványok az energetikai auditáláshoz

GINOP-2.1.4-15 Vállalkozások bevonása az innovációs láncba

K+F+I tevékenység megítélése az SZTNH bírálataiban

Legfrissebb Hírek

Elektromos hajtás és környezeti hasznosságuk

Hőkamerákról bővebben

Syb rendszer fejlesztése skálázható, szolgáltató független hibrid felhő megoldással

Hexoskin és Mass Suit by Juke Performance


Értesüljön ön is elsőkézből!

Amennyiben szeretne értesülni aktuális eseményeinkről, iratkozzon fel email címe és neve segítségével! Feliratkozásával hozzájárul adatai kezeléséhez. Adatait harmadik félnek nem adjuk ki.

SolverUnio Kft. Minden jog fenntartva!
Honlaptérkép     Adatvédelem     Impresszum