Az épületek energiafogyasztásának 50%-áért az épületgépészeti rendszerek a felelősek. Számos lehetőség kínálkozik, amelyekkel az épületgépészeti rendszerek hatékonysága javítható. Hidraulikai elosztóhálózat optimalizálásával jelentős hatékonyság-javulás érhető el. A TA Hydronics mérnökei összeszedték ezek közül a legjellemzőbbeket, ezekkel csökkenthetők az üzemeltetési költségek, bármilyen méretű épületről is legyen szó. 

1. A folyadékhűtő előremenő közvetítő közeg hőmérsékletének 1°C-kal való csökkentése, kb. 4%-kal csökkenti a folyadékhűtő hatásfokát.
2. A folyadékhűtő visszatérő közvetítő közeg hőmérsékletének csökkenése akár 15%•kal is ronthatja a folyadékhűtő hatásfokát, EER számát.
3. Hűtési rendszerekben, a különböző szennyeződések által okozott lerakodások akár 5%•kal is csökkenthetik a folyadékhűtők hatásfokát, ill. 10%•kal növelhetik azok nyomásesését.
4. A fűtési rendszerben keringő, túlságosan magas közvetítő közeg térfogatáram akár 20%•kal is csökkentheti a kondenzációs kazán kondenzációs üzemidejét, ezáltal jelentősen befolyásolva annak éves hatásfokát.
5. A kazánok belső felületén lerakódó 1 mm szennyeződés akár 9%•kal is megnövelheti az energia-fogyasztást.
6. Állandó térfogatáramú elosztóhálózattal rendelkező hűtési rendszerekben a szivattyúzási energiaköltség, a teljes rendszer elektromos energia-fogyasztásának 7•17%•át képezi.
7. Egy hidraulikailag beszabályozott rendszer szivattyúzási energia-fogyasztása akár 40%•kal is alacsonyabb lehet, mint egy hidraulikailag beszabályozatlan rendszeré.
8. Egyes fogyasztóknál jelentkező 20%-os térfogatáram hiányt kompenzálandó magasabb szivattyú emelőmagasság akár 95%•kal is megnövelheti az összes szivattyúzási energia•fogyasztást.
9. Egy helyesen beszabályozott fűtési vagy hűtési rendszer akár 35%-os energia•megtakarítást is eredményezhet.
10. A közvetítő közeg hőmérsékletének 1 °C•kal való megemelése 3%•kal magasabb csővezetéki hőveszteséget jelent.
11. A korróziós, ill. más folyamatokból származó lerakódások a csővezetékek belső felületén akár 35%•kal is megnövelhetik a szivattyúzási költségeket a fűtési vagy hűtési rendszerek első éveiben.
12. Fűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1°C-kal való megemelése 6•11%•os éves többlet energia-fogyasztást jelent.
13. Hűtési rendszerek esetében a helyiség-hőmérséklet 1 °C•kal való csökkentése 12•18%•os éves többlet energia-fogyasztást jelent.
14. On/off szabályozással rendelkező rendszerek esetében a hidraulikai interaktivitás akár 7%•os többlet energia•fogyasztást eredményez.
15. A központi ill. a helyi belső hőmérséklet alapjelet csökkentő programok és eszközök akár 20%•kal is csökkenthetik az energia-fogyasztást.
16. A rendszer felfűtéséhez szükséges optimális idő megnövelésének minden órája 1,25%•kal emeli a rendszer teljes fűtési költségét.
17. A kézi radiátor szelepekhez képest a pontos helyiség-hőmérséklet szabályozást biztosító termosztatikus radiátor szelepek akár 28%•os energia-megtakarítást is eredményezhetnek.
18. A radiátorban lévő levegő jelentősen, akár 80%•kal csökkentheti a hőleadó teljesítményét.
19. A régi termosztatikus radiátor szelepekhez (1988 előtt gyártott) képest a modern szerelvények akár 7%•os energia•megtakarítást is eredményezhetnek.
20. Az egyedi helyiség•hőmérséklet szabályozás, padlófűtések esetében akár 20%•kal is csökkentheti az energiaköltséget.