PAN-LNG Project is supported by the European Commission under the CEF. The sole responsibility for the content of this document lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the CEF nor the European Commission is responsible for any use that may be made of the information contained therein.

Elterjedéssel járó externáliák, azaz környezeti és társadalmi hatások alakulása

PAN-LNG Project is supported by the European Commission under the CEF. The sole responsibility for the content of this document lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the CEF nor the European Commission is responsible for any use that may be made of the information contained therein.

Kutatási összefoglaló

Jelen kutatásunkban az energia kitettségünket, a földgázban rejlő infsrastruktúrális lehetőséget, a CNG/LNG Well to tank, Well to wheel mátrixát vizsgáltuk, majd pénzben kifejeztük a gázüzemű közlekedés hatásait.

Az áttekintett szakirodalom alapján megállapítható, hogy világszerte ismert a közlekedésből eredő kibocsátás káros hatása a környezetre (pl. üvegházhatású gázok), azonban a humán-egészségügyi kérdések, az epidemiológiai vizsgálatok jellemzően hiányoznak a hatásvizsgálatokból, mivel a közlekedési kibocsátás népegészségügyre gyakorolt hatásának monetarizálása szinte lehetetlen vállalkozás. A fejlett egészségügyi ellátó rendszerrel rendelkező országok sem tudják a közvetett hatások (zaj, NOx, SO2, PM10 és PM2,5, üvegházhatású gázok) ellátásának költségeit egyértelműen meghatározni, jellemzően csak becsülni lehet ezeket az összegeket. Ugyanakkor viszont az általánosan elfogadott kárköltségek, valamint a gázüzemű közlekedés penetrációjával kiváltott benzin és gázolaj mennyiségének csökkenése alapján, a különböző elterjedési szcenáriók alapján előre meg tudtuk becsülni a nemzetgazdasági megtakarítás nagyságrendjét. 

Az ország energia kitettségével kapcsolatos vizsgálataink alapján látható, hogy hazánk a 61,1%-os energiafüggőségével az EU-os átlag fölött helyezkedik el. Az előrejelzések alapján a földgáz ára tartósan alatta fog maradni a kőolaj árának. Ezért a gázüzemű közlekedés lehetőségeinek elemzésekor számolunk a megtakarított kőolaj árával is, ami 6,14 €/hordó megtakarítást jelent a nemzetgazdaságnak, amit ha a 2013-as ~41 millió hordós országos felhasználás felére tekintünk, akkor ~125,87 M€-s megtakarítást jelent. Jelen fejezet tárgya a kőolajimport csökkenésének vizsgálata is. Amennyiben ezzel a hatással számolunk, a földgázzal történő helyettesítés esetén a földgázhálózat kihasználtsága nőni fog. Megállapítható. hogy jelenleg a földgázhálózat jelentős többlet kapacitásokkal rendelkezik, a közlekedés egy részének gázos átállása nem okozna infrastruktúrális problémát.

Fejezetünkben vizsgáltuk a WTT/WTW számításokat Magyarország specifikusan. Megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált lehetőségek közül a hazai konvencionális gáztermelésre alapozó cseppfolyósító üzem adja a legalacsonyabb fajlagos energiaigényt. A szintézisgázos útvonalak nagyobb értékeket mutatnak a részfolyamatok nagy energiaintenzitása miatt (elektrolízis és a CO2 leválasztás miatt), illetve atomerőmű esetén a módszertani lehatárolásokból fakadó egyezményes hatásfok miatt, ami megújulók esetén nem jelentkezik. A hazai depóniagáz hasznosítás is egyértelműen jobb mutatókat eredményez, mint az import forrás.

Összességében elmondható, hogy a depóniagáz-hasznosítás adja a legkedvezőbb eredményeket nettó CO2-nyelő volta és kedvező energiafelhasználása miatt.

Az ÜHG kibocsátás szempontjából is igen kedvező eredményt adnak a szintézisgázos útvonalak, amit azonban árnyal a folyamataik nagy energiaintenzitása.

A teherautós LNG szállítás energiafelhasználás és ÜHG kibocsátás szempontjából is összemérhető a hagyományos csővezetéken történő földgázszállítással. A legkedvezőbb azonban a konvencionális földgázhasznosítás esetén, ha a hazai források kerülnek hasznosításra.

Az externália számítás nem önmagában szolgáltat eredményt, hanem valamihez képest: azaz arra adunk a továbbiakban becslést, hogy milyen externális pénzösszegek megtakarítása várható a CNG-LNG meghajtások várt terjedése során. E számítás pedig érzékeny arra, hogy milyen meghajtást váltanak ki ezek a járművek.

Externália számításaink eredményei:

A számítások kiinduló alapja a magyarországi járműállomány becsült értéke 2020, 2025 és 2030 évekre, s hogy azon belül milyen mértékű elterjedtsége várható a kérdéses CNG-LNG meghajtású járműveknek. Mindezen adatok hét járműkategóriára és háromféle elterjedtségre (alacsony, közepes, magas) állnak rendelkezésre.

Összegezve a három helyi típusú szennyezőanyag megtakarításokat (VOC, NOx, PM) valamennyi járműkategóriára a legpesszimistább CNG-LNG elterjedési forgatókönyv esetében is mintegy 44,5 millió EUR, míg a magas elterjedési forgatókönyv esetében mintegy 268 millió EUR externália-csökkenés volna várható, csak a 2030-as évben.

Megállapítható az is, hogy a gázüzemű közlekedés terjedésével a CO2 kibocsátás területén jelentős előnyök, a CH4 kibocsátás területén pedig mérsékelt hátrányok várhatók a legjobb dízelmeghajtáshoz képest.