A fejlesztési projekt jelentősége

A projekt eredményeként előállított szoftver architektúra a kialakított hibrid felhővel közösen használható a projekt alapját képező vállalatirányítási rendszer költséghatékony, automatikusan skálázódó üzemeltetésére. Magyarországon a felhőt használó vállalatok 8 százalékos aránya az uniós átlag felét sem éri el, míg a legelőrébb járó nyugat-európai országok mutatójának alig negyede. Pedig felhős megoldásokkal ma már az intranet, az ügyfélszolgálat és a teljes vállalatirányítási rendszer is költséghatékonyabban működtethető. Bár a projekt egy adott szoftverre koncentrál, a projekt során kidolgozott módszerek és megoldások adaptálhatók más szoftverekre is. Vagyis amellett, hogy a projekt eredményeként előállt dekomponált szoftver üzemeltetési költségei csökkenthetők, a rugalmassá vált kidolgozott megoldások könnyen adaptálhatók a cég jövőbeli új megoldásaira is.

A felhő alapú szolgáltatás számos előnnyel bír: helyfüggetlen, méretezhető, nagy rendelkezésre állás, költségkímélő, a működtetési feladatok nem a felhasználókat terhelik, az alkalmazások frissítésének járulékos költségei is megtakaríthatók. Jelenleg nincs a piacon hasonló megoldás, ezért komoly kutató feladat egy adott vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódóan. A fejlesztés hazai és nemzetközi szinten is újszerű megoldásnak számít, mert bár alapul veszünk nemzetközi és hazai projektekben elért eredményeket a kutatásba bevont kutatók révén, azonban a fejlesztés a nemzetközi fejlesztések terén is újszerűnek és később mások számára is újszerűnek és később mások számára is hasznosnak mondható.

A kutatás-fejlesztés eredményeképpen felhőszolgáltató függetlenséget lehet kialakítani (ami jelenleg újdonság a piacon), ezáltal mindig a legkedvezőbb ár-érték arányú felhőszolgáltatót lehet előnyben részesíteni a lehető legdinamikusabban reagálva a piaci környezet változásaira. Továbbá a nagy üzleti értéket képviselő, szenzitív vagy nagy mennyiségű adatot részben saját telephelyén, illetve részben akár egy hazai felhő szolgáltatónál lehet tárolni és feldolgozni (nem pedig globális szolgáltatónál) a hibrid felhő megoldásnak köszönhetően. Az automatikus skálázás pedig szintén nem megoldott egy ilyen környezetben. A monolitikus alkalmazások teljesítményének növelését célzó, skálázható infrastruktúrákra történő adaptációja egy komplex feladat, ami több kihívást támaszt. Az alkalmazás felépítése, illetve a rendelkezésre álló infrastruktúra mind befolyásolja a feladatot. A projekten belül tervezett K+F fejlesztés egy tág körben használt alkalmazástípus egy fajtáját, a vállalatirányítási rendszerek hibrid (publikusan elérhető felhőszolgáltatók – például Amazon, Google, Digital Ocean, - valamint a megrendelő saját infrastruktúráját ötvöző) felhőkre történő adaptációját valósítja meg, figyelembe véve a kurrens felhő szolgáltatások szolgáltatás hosztolási és adattárolási megoldásait, valamint az ezekre épülő alkalmazás telepítő és menedzsment lehetőségeket.