LNG üzemanyagtöltő állomás létesítése Budapesten - PL4D Megvalósíthatósági Tanulmány

A Solver Unio Kft a projekt Megvalósíthatósági Tanulmány I. kötetének elkészítésére kapott megbízást a Szentgyörgy.Com Kft-től, a jelen Projekt fővállalkozójától

A Megvalósíthatósági Tanulmány I. kötet feladata az elsődlegesen az EU által meghatározott keretek bemutatása, azon belül kiemelten a Duna-Majna-Rajna (D-M-R), mint főbb nemzetközi közlekedés fejlesztési prioritás, melyen belül egyik fontos TEN-T közlekedési folyosón – a Dunán – történő közlekedés jelenlegi és 2030-ig várható hatását kell bemutatni. A feladat során be kell mutatni azt a pozíciót, ami a víziút közepén létesítendő terminál üzleti lehetőségeit (Csepeli úszó intermodális SS-LNG terminál), valamint az országosan kialakítandó új infrastruktúra hálózatban betöltött szerepét jelenti. Ezen felül, a vizsgálat hatókörébe tartozik a világban. megfigyelhető alternatív hajtási energia és az azzal kapcsolatos felhasználási területek fejlődési trendje, kiemelten a következő országok vonatkozásában:

• Oroszország;
• USA;
• Kína;
• India;
• Ausztrália.

Fentieknek megfelelően, a tanulmányi projektet kivitelező nyertes ajánlattevőnek nem feladata: az LNG terminállal kapcsolatos fizikai elhelyezéssel összefüggő, és a műszaki teljesítmények indító mértékét meghatározó adatok ellenőrzése, vagy behatárolása, illetve az elhelyezés elrendezésének vizsgálata, mert ezen tényezőket az előkészítő munka során már a Megbízó képviselői elvégezték. Ugyancsak megtörtént az elhelyezéssel kapcsolatos helyi és fővárosi építési előírásokkal való illeszkedések vizsgálata is. (Az elhelyezéssel kapcsolatos megkívánt vizsgálatokat lásd a III. kötetben előírtak szerint).

Megvizsgálandó azonban, hogy a projekt teljesítmény továbbfejlesztése esetén milyen mód és mely teljesítmény elérése adja a Projekt fenntartható és gazdaságos üzemeltetési feltételét, és azt mely útiterv biztosítja. A hazai fejlesztési feladatok területén részletesen be kell mutatnia a következőket:(GA activity-1 szerinti feladatok, a-c-ig)

1. A Csepel Kikötőben létesítendő terminál koncepcionális tovább fejlesztési lehetőségét, beleértve az ahhoz javasolt fejlesztési ütemezés útitervét, vagyis,

• A kikötői LNG töltőállomással kapcsolatos fejlesztési ütemek, célja, módszere és logikai-gazdasági, üzleti főbb feladatai, célzott technológiai felhasználási köre és körön belüli javasolt feladatai, azok hatása a hajózási területen,
• A vasúti járművekre ajánlott fejlesztési ütemek az LNG konverzióra vonatkozóan – ütemterv/útmutató a dízelmotoros (mozdony) vontatás LNG átalakításához,
• A hajózás területére javasolt konverziós ütemterv kialakítása- ütemterv/útmutató az LNG-re történő átálláshoz/átalakításhoz a hajózás területén, beleértve az egyes hajózási módokkal kapcsolatos prioritásokat és azok javasolható átalakítási ütemterveit, illetve azokhoz tartozóan figyelembe vehető típusterveket,
• Fentieket kísérő hajógyártási és karbantartási kapacitásokkal kapcsolatosan javasolt átalakítási ütemterv, amely biztosítani képes fenti LNG ütemtervek végrehajtását. az átalakításokhoz,

2. A kikötői töltőállomási LNG/LCNG infrastruktúra koncepcionális fejlesztési lépéseit támogatni javasolt ütemterv kialakítása, amely kapcsán a megújuló energia hasznosítása beléphet a közösségi közlekedésbe.
3. Hasonló képen be kell mutatni mindazon tesztek és gazdasági, valamint környezetvédelmi eredmények hazai várható hatásait, amelyek az LNG és bio-LNG-meghajtással kapcsolatosan levonhatók az eddigi alkalmazások tekintetében, beleértve a hajózási alkalmazások területét, valamint a nyomon követhető vasúti alkalmazásokat is. (Spanyolország az EU-ban) A kötetnek részletesen be kell mutatnia az alternatív hajtási energia hazai energia importban és közlekedésben betöltött szerepét az egyes ágazatokon belül, valamint fel kell tárni az egyes ágazatok fejlesztési céljait, kiváltképp fókuszt helyezve a közösségi közlekedés területére, az alábbi szektorok személy és teherforgalmi vetületeire tekintettel
   • városi közlekedés és elővárosi kapcsolata;
   • Turizmus;
   • Régiós és városközi közlekedés;
   • Nemzetközi közlekedési intercity gyorsközlekedés;
   • Nemzetközi logisztika jelenlegi és elvárt jövőbeli hajózási és vasúti forgalma;
   • Ipari háztól-házig logisztika.

A vizsgálatnak be kell mutatnia a hazai alternatív üzemanyag források elérhetőségi normatíváit az egyes főbb TEN-T folyosókon, valamint a közösségi közlekedés országos ellátásban – kiemelten a vízi és vasúti ágazatok vonatkozásában -, illetve elemezni szükséges azok gazdaságossági, árképzési és ráfordítási viszonyait összehasonlítva a várható európai uniós trendekkel.

Hazánk szempontjából az alábbi tématerületek átfogó vizsgálata minimálisan elvárt:

• A nemzetközi folyóinkon lévő forgalom várható növekedése;
• Nem villamosított vonalakon történő alkalmazások a vasúti szállításban,
• Energetikai hatások az import piacon;
• Egészségügyi hatások;

• A közösségi vasúti és vízi közlekedés olcsóbb üzemeltetésének lehetősége esetleges hazai források felhasználása útján;
• A hazai közlekedés gázellátás biztosításának bel és külföldi forrásai és az ezzel kapcsolatos közép és hosszú távú lehetőségek, és potenciális üzleti partnerek a gázellátás illetve az értékesítési területen,
• Az üzleti modellek és szervezeti működési lehetőségek vizsgálatának az alábbi területekre kell kiterjednie:
  • A vállalkozások területén a közösségi közlekedés működtetésében;
  • Az energia politika kialakításában, elsődlegesen az alternatív üzemanyagokat és CO2 kvótát érintő területen;
  • Az új hálózatok üzemeltetési és karbantartási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos esetleges adókedvezmény rendszer kialakítása;
• A meglévő dízel vasúti járművek „retrofit”, hajtási rendszer átalakítási problémáját és várható költségeinek, valamint azok megtérülési mutatóinak vizsgálata.
• A kikötő területén a vasúti járművek LNG-s vontatásának alkalmazási vizsgálatát,
• Az új infrastruktúra hálózat műszaki munkáinak támogatása;
• Az LNG-üzemű vasúti vontatásra történő átalakítások feladat és ütemtervét,
• A hazai kriogén üzemanyag konténeres gyártása indításához és a hálózati ellátására történő biztosításának kérdéseit;
• Az infrastruktúra üzemeltetésének szereplői, feltételrendszere;
• Potenciális nemzetközi együttműködési lehetőségek a környező és Dél-Kelet Európai országok között.

Fentiek alapján az alábbiak összesített bemutatása elvárt:

• Az alkalmazások igénybevételéhez szükséges meghajtás rendszeri átalakítási munkák célszerű irányai a meglévő jármű állományok területén--hajók és mozdonyok, (figyelembe véve az üzemanyag tankok elhelyezését és azok biztonságos töltési és gép ellátási funkcióit, valamint a tankok és hajtási-lánc közötti kapcsolatok, és a járművek érintett villamos rendszeri átalakítási igényeit, fentieknél lehetséges tipizálási és szabványosítási tevékenységek),
• Az átalakításokhoz szükséges műszaki és gazdasági megtérülési feltételeket, beleértve azok külső banki és más befektetői finanszírozását,
• A motorok átalakítását, illetve cseréjét támogató állami és uniós finanszírozási forrásokat
• Az LNG-s vasúti és vízi alkalmazások átalakítását támogató banki és befektetői finanszírozási lehetőségek szélesítését, azok hátterét biztosító állami garancia vállalási lehetőségei az országos dekarbonizálási alapból,
• Az alkalmazások széleskörű fejlesztéséhez szükséges telepítési helyszíneket, tankolási módszereket, valamint azok infrastrukturális ellátásához szükséges logisztikai feltételeket, elsődlegesen a TEN-T közlekedési folyosók mellett,
• A tanulmánynak alá kell támasztania, hogy a lehetséges magyarországi helyszínek közül szakmailag miért a jelenleg kiválasztott helyszín a legmegfelelőbb, a potenciális alternatívák bemutatásán és az érvek/ellenérvek ütköztetésén keresztül. Nem kizárólag, de a tanulmány fontos elemei lesznek az alábbiak:
  • A korridoron a töltőállomás létesítésének létjogosultsága;
  • Hazánk területén a közforgalmi kikötők alkalmasságának vizsgálata;
  • Budapesten belül a töltőállomás helye kijelölésének lehetséges területei;
  • A kikötőn belüli helyszínválasztás indokolása.
• A projekt keretében megvalósuló tevékenység eredményeinek szélesítése, a tapasztalatok átvezetése más célterületekre, különösen a vasúti és hajózási üzemek kiszolgálására.
• A projekt kapcsán kapott új eredmények bemutatása azok EU-szintű alkalmazási lehetőségére, miután a folyami alkalmazások még nem elterjedtek.