Homlokzati szigetelőanyagok alternatív alapanyagaianak kutatása

A földkéregben található több, mint 100 elem alkotta vegyületek 99%-a az O, Si, Al, Fe, Ca, Na, K, Mg, H és a C vegyületek, ahol a szénvegyületek alatt a szerves eredetű – növényi, állati – anyagokat értjük (MOLNÁR, 2006)[1]. Fenti elemek az építőanyagoknak is többségi alkotója. A sok éve rendelkezésre álló építőipari szakirodalom szerint az építőanyagok több féle szempont szerint osztályozhatók, ezek az alábbiak:

Osztályozási szempontok

Előállítás – kitermelés vagy gyártás – szerint lehet:

• természetes (agyag, kő, fa, stb.);
• mesterséges (cement, beton, acél, kerámia, stb.);

Kémiai tulajdonságai, illetve vegyi jellege szerint lehet:

• szervetlen (kő, cement, beton, fém);
• szerves (fa, bitumen, gyanták);

Fizikai tulajdonságai alapján osztályozható:

• halmazállapot szerint (szilárd, folyékony);
• tömörség szerint (porózus, tömör);
• hidrotechnikai tulajdonságok szerint (vízzáróság, fagyállóság);
• hőtechnikai tulajdonságok szerint (hőtágulás, hőterjedés. hővezetés, hő és halmazállapot kapcsolata);
• tűzállóság szerint (tűzálló, nem tűzálló, éghető, nem éghető);
• keménység, kopásállóság szerint (kemény, puha);
• szigetelőképesség szerint: vezető vagy szigetelő (víz, elektromosság, hang);

Mechanikai tulajdonságai alapján:

• rugalmasság szerint: rugalmas (elasztikus), képlékeny (plasztikus), folyadékszerű (viszkózus);
• alakváltozási képesség szerint: szívós, rideg;
• anyagi rendszere szerint: homogén, inhomogén, heterogén, izotróp, anizotróp;

Alkalmazás szerint:

• adalék-, kötő-, szerkezeti-, szigetelőanyagok;

A hazai és nemzetközi szakirodalom jelen osztályozáson túlmenően az építőanyagokat tovább osztályozza, legyen az az építőanyag

• kémiai tulajdonságai
  • azon belül kötési, reakcióképessége 
• anyaga 
  • homogén vagy heterogén
• anyagon belüli kémiai kötések
• mechanikai tulajdonságai
• fizikai tulajdonságai
  • légnemű, cseppfolyós, szilárd
  • kolloid halmazállapot
• a molekulák között ható erők

alapján.

Mivel a Borsod Bos 2004 Kft PIAC 13 projektje kifjezetten a polisztirol másodnyersanyag hasznosítására koncentrál, ezért jelen tanulmánynak nem tárgya csak az ilyen irányú irodalomkutatást elvégezni.

A kutatásba bevont építőanyagok előállítását, gyártástechnológiáját, ill. alkalmazási területeit az adott építőanyagok tárgyalása során ismertetjük.

Alapfogalmak

Természetes építési kőanyagokon azokat a kőzeteket értik, amelyeket csak méreteikben változtatva (aprítva, hasítva, vagy faragva), vagy osztályozva használnak fel az építési tevékenység során.

A természetes építési kőanyagoknak – az előkészítés után – meg kell felelniük a felhasználási terület szerint velük szemben támasztott műszaki (szilárdság, megmunkálhatóság, tartósság), gazdasági és esetenként esztétikai követelményeknek.

A leggyakoribb kőzetalkotó ásványok: a karbonátok (mészpát, márvány, stb.) a szilikátok (földpátok, földpátpótlók, piroxének, amfibolok, zeolitok, gránátok és egyéb szilikátok), az oxidok (kvarc, stb.), ércek (magnezit, limonit, stb.).

Hazánkban leggyakrabban előforduló építési kőanyagok: a mélységi kőzetek közül a gránit, a gabbró; a kiömlési kőzetek közül a riolit, a fonolit, a dácit, az andezit, a diabáz; a vulkáni tufák; az üledékes kőzetek közül a homokoskavics, a homokkő, a bauxit, dolomit, sziderit (

forrás [1] Dr Balázs György: Építőanyagok és kémia; Budapest Tankönyvkiadó, 1984.