EURÓPAI FOGLALKOZÁS-KOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Unióban 3,5 percenként hal meg valaki munkavégzéssel összefüggő baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében.

Az EU munkavállalóinak munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi helyzetét számos tényező befolyásolja: ilyen többek között a változó demográfiai szerkezet, az új technológiák terjedése, valamint a régebbi gazdasági ágazatok jelentőségének csökkenése. Mindez nem csak az egyes ágazatokban meglévő munkahelyek száma, hanem a betölthető állások típusa terén is idéz elő változásokat. Módosul a munkavállalók életkor szerinti összetétele is. Az új technológiák nyomán új munkavállalói kategóriák jönnek létre. A globalizáció következtében az egykor távoli egészségi kockázatok rövid idő alatt, könnyen elterjednek az egész világon

A mikrovállalkozások és KKV-k növekvő száma különleges jelentőséggel bír a biztonság és egészségvédelem szempontjából, a KKV-nál magasabb a munkahelyi balesetek száma, mint a 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél. Az egyéni vállalkozók munkakörülményei általában gyökeresen különböznek a határozatlan szerződéssel, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókéitól. Az egyéni vállalkozóknak gyakran hosszabb a munkaidejük és ingadozó a munkatempójuk. Az ilyen munkavállalók gyakrabban (35,5%) érzik úgy, hogy munkájuk veszélyezteti egészségüket, mint az alkalmazottak (27,3%).

A munkaerő rohamosan öregszik. Az idősebbek (55–64 évesek) foglalkoztatottsági aránya 2000 és 2004 között 4,4%-kal, 41,0%-ra nőtt. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban való megtartása a jövőben nagy kihívás elé állíthatja Európát.

Az üzemi balesetek száma a kilenc kiemelt ágazatban összesen 4,5 millió, az összes ágazatban együttvéve pedig mintegy 6 millió volt. A súlyos – a munkából három napnál hosszabb távolmaradással járó – balesetek aránya az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent. A balesetek száma kiugróan magas az építőipari ágazatban: itt a balesetveszély majdnem kétszer akkora, mint a kilenc iparág átlagában.

A balesetek életkor szerinti lebontása azt mutatja, hogy a 18–24 éves munkavállalókat az átlagnál 1,4-szer gyakrabban éri baleset. A balesetek száma a 10–49, illetve 50–250 alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében is meghaladja az átlagot (az előfordulási arány az átlag 1,2-, illetve 1,4-szerese). A balesetek miatt átlagosan húsz munkanap esik ki. Az elmúlt öt évben 18,5%-kal csökkent a balesetek előfordulási aránya.

A magasból történő lezuhanás továbbra is az egyik fő oka a halálos munkahelyi baleseteknek, különösen az építőiparban, ahol évente még mindig 1300 haláleset történik Európában. Emberi, pénzügyi és gazdasági hatásaikhoz hasonlóan e balesetek emberi következménye sem elfogadható: a zuhanások halálos baleseteket és számos súlyos sérülést okoznak, beleértve egyes esetekben a teljes mozgásképtelenséget (tetraplegia), a különböző típusú akadályoztatást és a részleges rokkantságot. E sérülések korlátozzák a munkavállalók ismételt beilleszkedését a munkába, és jelentős jövedelemvesztéshez vezetnek. Az ilyen balesetek negatív hatást gyakorolhatnak továbbá az érintett ágazatok közmegítélésére, nehezebbé téve ezáltal a fiatalok toborzását és a régi munkavállalók megtartását.

Évente 1300 építőmunkás veszti életét, 800 000-en szenvednek sérülést, és számtalan munkásnál jelentkeznek egészségi panaszok. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség magazinjának legújabb számában közzétett újabb statisztikai adatok szerint az építőipari ágazatban bekövetkező balesetek száma 1994 óta folyamatosan és meredeken csökken, de még mindig elfogadhatatlanul magas.

HAZAI MUNKABIZTONSÁGRÓL

A hazai jogi szabályozás a Magyar Köztársaság Alkotmányával összhangban biztosítja a hazai munkavállalók jogát az egészséges és biztonságos munkavégzéshez, aminek feltételeit a munkáltatónak kell meghatároznia és biztosítania. A Nemzeti Munkaügyi Felügyelet (2012. előtt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF)) működik közre a munkavédelmi tárgyú jogszabályok előkészítésében, a jogalkotási folyamatban, továbbá az OMMF munkavédelmi hatóságának egyik fő feladata a munkavédelmi jogsértések, azaz a munkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket előidéző veszélyforrások és egészségkárosító hatások feltárása és megelőzése. Évente átlagosan 25 000 munkáltatót illetve mintegy 450 000 munkavállalót ellenőriznek.

A multinacionális cégek magukkal hozták a magyarországinál általában magasabb színvonalú munkavédelmi kultúrájukat és a munkavédelem magas színvonalon tartását megkövetelő minőségbiztosítási rendszerüket. A szegényebb cégek a túlélésért küzdenek, nem rendelkeznek kellő anyagi lehetőséggel a jó munkavédelmi szakemberek foglalkoztatására, a munkavédelmi rendszerek kiépítésére, ezért náluk a munkavédelem háttérbe szorul. A munkavédelmi költségek megtakarítása a költségek csökkentésén keresztül egyúttal piaci eszköz, amely eredményeképpen leszoríthatók az árak. A világot érintő gazdasági válsághelyzetben, az elégtelen erőforrások miatt a legtöbb mikro- és kisvállalkozás – különösen rövidtávon – nem képes a munkavédelmi kiadások finanszírozására.

Kedvezőtlen hatással van a munkavédelmi helyzetre, hogy a gazdasági válság és a profitéhség miatt több cég csökkentette ez irányú költségeit. A helyzeten tovább ront a karbantartásra egyre inkább jellemző kiszervezés, a különösen az építőiparra jellemző több szintű alvállalkozói lánc, miként a felügyelőségeken rendelkezésre álló alacsony létszám is.

A munkáltatóknak minden munkahelyen általános kötelességük, hogy a munka minden vonatkozásában biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés elvégzésének célja, hogy lehetővé tegye a munkáltatók számára a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez szükséges intézkedések megtételét. A kockázatértékelésnek, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben megszűnjenek, hanem mindössze annyi, hogy kockázatmenedzsment eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható és számítható legyen.

A kockázatértékelést úgy kell felépíteni és alkalmazni, hogy a munkáltatókat segítse a következőkben:

azonosítani a munkahelyen keletkező veszélyeket és értékelni az e veszélyekkel összefüggő kockázatokat, annak meghatározása érdekében, milyen intézkedéseket kell tenni az alkalmazottai és a többi munkavállaló egészségének és biztonságának védelmére, kellően figyelembe véve a jogszabályi követelményeket;
értékelni a kockázatokat annak érdekében, hogy a munkaeszköz, a használt vegyi anyagok vagy készítmények kiválasztásánál, a munkahelyek felszerelésénél és a munkaszervezésnél a legtájékozottabb módon dönthessen;
ellenőrizni, hogy a bevezetett intézkedések megfelelők-e;
rangsorolni a fellépéseket, ha az értékelés eredménye alapján további intézkedésekre van szükség;
igazolni saját maguknak, az illetékes hatóságoknak, a munkavállalóknak és képviselőiknek, hogy a munkát érintő valamennyi tényezőt áttekintették és a kockázatok, valamint az egészség és biztonság védelméhez szükséges intézkedések tekintetében körültekintő, érvényes döntés született;
biztosítani, hogy a szükségesnek talált és a kockázatértékelést követően bevezetett megelőző intézkedések, valamint a munka- és gyártási módszerek a munkavállalók védelmének szintjében javulást .

Termelőeszközök, kollektív – és egyéni védőeszközök színvonala >>

A biztonságos munkavégzéshez szükséges megfelelő minőségű munkaeszközök, kollektív– és egyéni védőeszközök Magyarországon korlátozás nélkül beszerezhetőek. A munkáltatók eltérő anyagi helyzete miatt azonban nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel, ezért általában együtt használják a korszerű, új és az elavult, régi technológiát. A nagy vállalkozások, multinacionális cégek nagy tőkeerejüknél fogva általában jó eszközellátottságot tudnak biztosítani, ezzel szemben a kis vállalkozások nem „tudnak” költeni a munkavédelemre. Ez a helyzet az utóbbi évek egyre szűkülő gazdaságával és növekvő adóprésével jelentősen romlott. A körültekintő és az uniós irányelvekkel összhangban álló szabályozás, valamint a védőeszközök és a munkaruhák gazdag kínálata ellenére sem kielégítő a munkavédelem helyzete a KKV versenyszférában. A vállalkozások - különösen a mikrovállalkozások - számára gyakran a minimális követelmények teljesítése is anyagi gondot jelent, de olykor a felelősségérzet hiánya is fellelhető. A tapasztalatok szerint a munkahelyi balesetek viszonylag nagy százaléka azért következik be, mert a dolgozók nem használják a meglévő, a biztonságuk és egészségük megóvására hivatott eszközöket.

Alvállalkozói rendszer, koordináció >>

A hazai munkavédelmi gyakorlatban visszahúzó tényező a nemzetgazdaság egyes területein különösen elburjánzott alvállalkozói, esetenként szub-alvállalkozói rendszer. A vállalkozási lánc végén álló gazdálkodó egységek a csekély jövedelmezőség miatt nem képesek a munkavédelmi kiadások finanszírozására, ugyanakkor a munkavédelmi helyzet romlása visszahat a termelés színvonalára, minőségére, így a biztonsági kiadásokon spóroló vállalkozások idővel még nagyobb gazdasági hátrányba kerülnek.

A munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásával kapcsolatos állásfoglalások >>

Megfigyelhető, hogy a balesetvizsgálatok egyre inkább munkavédelmi szakemberek bevonásával történnek és egyre gyakoribb, hogy a balesetvizsgálat eredménye a baleset okaként kizárólag a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztását állapítja meg. A munkabaleset kivizsgálásának jellemző hiányossága, hogy a munkáltató, illetőleg az általa megbízott balesetet vizsgáló a hangsúlyt a sérülést szenvedett munkavállaló mulasztásainak feltárására fektette és a vizsgálat a munkaeszközök, védőberendezések, technológiák, és a munkakörülmények szerepét egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen vette figyelembe. A nyilvántartást nehezíti, hogy a munkahelyen bekövetkezett és 3 napot meghaladóan keresőképtelenséget eredményező balesetek egy részét a munkáltatók továbbra sem jelentik be.

Hazai stressz-szint és kezelés >>

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emelte be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva e tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A munkáltatóknak kötelességük foglalkozni a munkahelyi stressz problémájával – ehhez szolgáltat alapot a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 89/391/EGK keretirányelv. Ez az irányelv és a tagállami szinten előírt jogszabályok a munkahelyi stresszt határozottan a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jogi hatálya alá helyezik. Előírják, hogy a munkahelyi stresszt ugyanolyan logikus és szisztematikus módon kell megközelíteni, mint a többi egészségügyi és biztonsági problémát: a kockázatkezelési modell alkalmazásával, különleges hangsúlyt helyezve a megelőző intézkedésekre.

A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása hasonló jellegű megfogalmazás.

Villamos energiaágazat és közműkarbantartás >>

Az iparág meghatározó gazdálkodó szervezetei az áramszolgáltatók. Az iparághoz tartozó szolgáltatásokat, vezeték kiépítéseket, karbantartási tevékenységeket szinte kizárólag alvállalkozók végzik. Az áramszolgáltatóknál jól szervezetten, megfelelő egyéni védőeszközökkel, a munkabiztonsági előírásokat betartva dolgoznak az anyacég saját munkavállalói. Ugyanez általában nem mondható el azokról az alvállalkozókról, akik szinte kizárólag az áramszolgáltatóknak végeznek hálózatépítési, karbantartási és egyéb szerelési tevékenységet. Ezek az alvállalkozók igyekeznek minden lehetséges módon csökkenteni a költségeiket, ami kedvezőtlen hatással van a létszámra, a munkaerő minőségére és az egyéni védőeszköz ellátásra.

Az ágazati tevékenységre jellemző az állandóan változó munkakörnyezet: a munkavállalók nagyon gyakran végzik munkájukat más munkaterületen, munkahelyi környezet ideiglenes. Az időjárási viszontagságok igen kényes munkabiztonsági helyzeteket idézhetnek elő, a kötelező szolgáltatások biztosítása pedig sokszor „két tűz közé állítja” a munkairányítókat.

Karbantartással kapcsolatos balesetek >>

A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA, The European Agency for Safety and Health at Work) a 2010-2011. évre európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás feltételeinek teljesülésére. A kétéves kampánnyal igyekeztek felhívni a figyelmet a karbantartás kockázataira, illetve a munkáltatói kötelezettségekre. Az Európai Unió statisztikája ugyanis igen beszédes. A munkavállalók 6%-a foglalkozik karbantartással, ugyanakkor a munkabalesetek 15-20%-a, a halálos balesetek 10-20%-a köthető. ehhez a tevékenységhez.

HAZAI MUNKABIZTONSÁG LEGFONTOSABB BÁZISADATAI >>

A munkabaleseti adatok alakulása az elmúlt évtizedben általában kedvező tendenciájú volt, a bejelentett munkabalesetek abszolút száma évről évre egyenletesen csökkent, ezen belül csökkent a súlyos/halálos kimenetelű munkabalesetek száma is. A csökkenésben közrejátszott a veszélyes nehézipari ágazatokban folyó tevékenység visszaszorulása, a foglalkoztatási szerkezet átalakulása, a foglalkoztatottak és a munkahelyek számának csökkenése, az építőipari tevékenység jelentős csökkenése, de a munkabiztonság szerepének erősödése, (vállalati irányító rendszerekben a MEB megjelenése, elterjedése) valamint sok munkahelyen a termelés intenzitásának visszaesése is, de az ezrelékekben kiszámított mutató mégis kedvező tendenciát mutat az utóbbi tíz évben.

A villamosenergia-ipar esetszáma nem követi az országos adatokat, de a csökkenés 2007-től ott is folyamatos.

A 2007-2012-es EU közösségi stratégia elsődleges célja a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések folyamatos, tartós és homogén csökkentése. Az EU Bizottság úgy értékelte 2007-beni, hogy ezen tervezett időszak központi célkitűzését a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések – 100 000 munkavállalóra levetítve – 25%-os csökkentése kellene, hogy képezze a 27-tagú EU-ban.” (E közlemény javaslatot tesz a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítását célzó stratégiára az Európai Unióban 2007 és 2012 között)

Ezen ambíciózus célkitűzés elérése érdekében a következő fontosabb célok megvalósítását javasolták:

• az EU jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása
• a kis- és középvállalkozások támogatása a hatályos jogszabályok végrehajtása során
• a jogi keretnek a munka világában végbement fejlődéshez történő igazítása és annak egyszerűsítése, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében
• a nemzeti stratégiák fejlesztésének és végrehajtásának elősegítése
• a munkavállalók magatartásában bekövetkezett változások bátorítása, illetve a munkáltatók egészségorientáltabb szemléletre való ösztönzése
• a lehetséges új kockázatok azonosítására és értékelésére létrehozott módszerek kidolgozása
• az elért eredmények nyomon követésének javítása
• az egészségvédelem és a biztonság nemzetközi szinten történő előmozdítása

 A foglalkoztatási adatokkal korrigált elemzésből látható, hogy az építőipari ágazatban a balesetek száma ugyan 33,4%-kal csökkent, de jelentősen csökkent a szektorban dolgozók száma is. Korrigáljuk a foglalkoztatási adatok változásával az építőipari balesetek számának változását, - nevezzük ezt a torzításmentes adatot korrigált baleseti rátának - látható, hogy csupán 16,4%-kal csökkent a munkabalesetek száma. Ugyanez a korrigált baleseti ráta az energiaszektorban 29,4%. Azaz a csökkenés eléggé viszonylagos.