Munkabiztonsági, egészségvédelmi és compliance kockázatok értékelése

A szolgáltatói és kivitelezői -szektor e jelentős kockázatnak kitett ágazatában munkabiztonsági, egészségvédelmi és compliance kockázatok értékelésének és kezelésének módszertani vizsgálatával célunk, hogy működőképes, hatékony, jogszabályokkal harmonizáló, egységes ágazati kockázatkezelési módszereket dolgozzunk ki és ajánljunk mindhárom kockázati területen. A vizsgálatok eredményei alapján szignifikáns kapcsolatokat keresünk a kockázatmenedzsment terén, a nemzetközi kockázat-menedzsment trendekből kiválasztjuk, és az ágazati sajátosságokhoz illesztjük azokat a lehetőségeket, melyek leginkább alkalmazhatónak ítélünk meg a szektor szereplői számára.Kutatási projektünket az OMMF (2012. január 1-től annak jogutódja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal) finanszírozza.

A kutatásunk 2012. szeptember 4-én befejeződött, az eredményekről a Referenciáink/Komplex kutatási feladatok között olvashat.

II. A kutatás-fejlesztési projekt fő célja

A munkabiztonsági, egészségvédelmi és compliance kockázatok értékelésének és kezelésének módszertani vizsgálatával célunk, hogy működőképes, hatékony, jogszabályokkal harmonizáló, egységes ágazati kockázatkezelési módszereket dolgozzunk ki és ajánljunk mindhárom kockázati területen.

Ezzel a tevékenységgel eredményesen szolgáljuk, támogassuk a menedzsmentek operatív törekvéseit, hogy megbízhatóan képesek legyenek tolerálható szinten tartani az üzemi balesetek és munkavédelmi szabálytalanságok számát, így csökkenteni a kieső munkaidő mennyiségét és a hatósági bírságok összegét, teljesen kizárni a súlyos, esetleg maradandó sérüléssel járó események bekövetkezését.

III.A projekt egyéb, munkabiztonságot érintő célrendszere

1. A fontosabb kockázati események ágazati térképezése, az ágazati kockázati mátrix elkészítése, gyakoriságok és szignifikáns ok-okozati összefüggések megállapítása.
2. Az ágazati kockázati elemek mellett a kialakuláshoz vezető okok listázása Ishikawa-módszerrel.
3. Az ágazati környezeti tényezők követelményeit összevetjük az alkalmazott kockázatkezelési eljárásokkal és ebből egyfajta várható munkabiztonsági jövőképet prognosztizálhatunk.
4. A hazai munkabiztonsági és egészségvédelmi szolgáltatások listázása és értékelése a felmerülő kockázatok szempontjai szerint.
5. Működőképes és hatékony, jogszabályokkal harmonizáló munkabiztonsági kockázatkezelési rendszer kifejlesztése.
6. Alacsony költségvetésű és akkreditálható vállalati irányítási rendszerek megismertetése és ajánlása. A már bevált munkavédelmi gyakorlati megoldások, módszerek minél szélesebb körben való terjesztése és tudatosítása
7. Célunk, hogy támogassuk azt a törekvést, mely a munkabiztonsági kultúrát a munkahelyi szervezet markáns értékrendi szintjére kívánja emelni
8. A kockázatmenedzsment eljárások megismertetésével megértessük: A kockázat kezelése nem csupán egy törvényi előírás, hanem a versenyképesség növelésének egyik sajátos formája.

IV.A projekt részegységei, munkafolyamatai

1. Irodalom és módszertani kutatás

2. Vállalati adatgyűjtés:

a. Szekunder piackutatási adatok online összegyűjtése az ágazat kockázati mátrixának összeállításához és vállalati-környezeti tényezőinek megismeréséhez.

b. Legfeljebb 20 piaci szereplőnél anonim pimer kutatás a munkabiztonsági hipotézis-vizsgálatunkhoz.

c. Az anonim kérdőíves elemzéssel begyűjtött vállalati adatok bázisadatként szolgálnak a vállalati kockázatmenedzsment teljesítmény-értékeléséhez.

3. A vizsgált területek:

a. magatartás-vizsgálatot végzünk a munkabiztonságról és alkalmazásáról.

b. vizsgáljuk a felelősség-érzékenység, a veszély-érzékenység, a munkabiztonsági tudatosság szintjeit

c. védőeszközök alkalmazásának lehetséges ok-okozati problémáit

d. Feldolgozunk több, az ágazati kockázati térkép alapján leginkább tipikusnak vélelmezhető munkabalesetet vagy egészségkárosító hatást, rendszerbe szedve az események ok-okozati összefüggéseit.

V. A projekt megvalósításának helye

1. A kiválasztásban földrajzi szempontként az alábbi tényezők szerepelnek

a. a mintába kerülők száma arányos az országos baleseti statisztikai adatok területi gyakoriságával, továbbá

b. az egyes ipari csomópontok között domináns szerepet kapnak a hátrányos helyzetű, alacsonyabb szakképzettségű dolgozókat foglalkoztató területek

c. Nem teszünk különbséget a vállalat tulajdonosi hovatartozása szerint, de előnyben részesítjük a hazai munkaerőt foglalkoztató vállalatokat. A kizárólag vagy döntően külföldi munkavállalókat foglalkoztató cégeket nem vizsgáljuk (a külföldi munkaerő más munkakultúrával végzi a feladatait, amely torzító hatásként viselkedne a mintában)

2. A projekt időtartama: 2011. október 1. - 2012. szeptember 15.