Manapság nagy figyelem fordult a megújuló energiaforrások alkalmazása, fejlesztése felé. Kormányzati törekvések és egyezmények születnek arról, hogy a jelenlegi összes energia előállításában egyre nagyobb hányadot tegyen ki a megújulókból származó részhalmaz. A megújulók előnye, hogy környezetbarátabb megoldás, mint a ma alkalmazott erőművekben történő áram előállítása. Nagy hátránya, hogy ma még nem annyira prognosztizálható ezen erőművek működési ideje, termelt energiája, illetve a rendelkezésre álló erőforrás sem esik egybe a fogyasztási igény mértékével és idejével, így a megújulók által termelt áramot szükséges lenne tárolni, és a villamos energiaigényhez illesztve, szabályozott formában fogyasztói hálózaba juttatni. Cikkünkben összefoglaltuk az akkumulátorok jelenlegi szerepét a megujulók által termelt energia tárolásában.
Norvégiában a geológiai adottságok alkalmassá teszik az országot, hogy energiafogyasztásának ~95%-át vízenergiából fedezze. Ezen továbbmenően hegyeinek és vízterületeinek köszönhetően lehetőségük van nagy kapacitású szivattyús energiatározók telepítésére. Ennek köszönhetően a fel nem használt, a vízenergiából nyert áramot ezekben a tározókban tárolják, majd igény esetén innen tápláljanak rá a hálózatra. A nagyszabású terv abban rejlik, hogy nem csak saját országuk energiaigényét szeretnék ezzel megtámogatni, hanem becsatlakozva, az Európai Uniós országokat is kisegítenék vele, ezzel egy nagyobb energiatározási, hálózati rendszer alapjait megteremtve. Ezt a törekvést az Európai Unio energiaügyi biztosa is üdvözölte.
A napenergia tárolására jelenlegi technológia mellett az akkumulátorok közül a Li-ion akkumulátorok a legalkalmasabbak és ez legelterjedtebb megoldás is egyben a magas élettartamuk és alacsony áruk miatt. Kísérleti jelleggel Arizonában egy napelem park mellé telepít a helyi szolgáltató és az E.on tároló rendszert, mely lítium titán akkumulátorokból áll, és összteljesítménye 2 MW.
Ausztráliában egy nagyobb lélegzetvételű tesztet fognak végrehajtani, ahol hét különféle Li-ion, egy ólom és egy ólomsavas akkumulátort hasonlítanak össze energiatárolási tulajdonságaik szempontjából. A Citibank gazdasági elemzése szerint az ipari nagyméretű energiatárolók akkor fognak jobban elterjedni, ha azok fajlagos költsége 150 – 230 $/kWh értékre csökken.
-expert.com
forrás: www.greenfo.hu
A villamosenergia-hálózatra kapcsolódó akkumulátoros energiatároló rendszer a nap 24 órájában 60 háztartást képes ellátni árammal. A lítium-ion akkumulátorra alapozott energiatároló rendszert (BESS) Koppenhága Nordhavn kikötői kerületében beintegrálják a helyi villamosenergia-hálózatba.
Az ABB a rendszert a Radius DONG Energy villamosenergia-hálózati divíziója részére helyezte üzembe. Az intelligens megoldásokra épülő energetikai forradalom egyik meghatározó szereplőjének számító ABB úgy véli, hogy az energiatároló megoldások kulcsfontosságú szerepet játszanak a jövő villamos hálózataiban, és jelentősen hozzájárulnak a megújuló energiák hatékonyon felhasználásához.
” Az akkumulátoros tárolási rendszer jelentős alkotóeleme lesz annak az energiarendszernek, amelyben a megtermelt villamos energia nagyobb része nap- és szélerőművekből származik majd. Mivel a megújuló energia termelése kevésbe tervezhető előre, a tárolási rendszer kulcsfontosságú szerepet kap az energiaellátásban. Az ABB rugalmas és moduláris rendszere különböző célokra is alkalmas, így pl. lehetővé teszi a csúcsterhelések csökkentését és a hálózati frekvencia stabilitását. „Az akkumulátoros tárolásnak a nordhavni rendszerbe integrálásával lehetőségünk nyílik arra, hogy többet ismerjünk meg az új technológiai megoldás és a piaci mechanizmus, valamint a villamosenergia-hálózat kölcsönhatásról” - mondta Knud Pedersen, a Radius igazgatótanácsának elnöke.
„Arra számítunk, hogy az akkumulátoros technológia hosszabb távon csökkenti a villamos hálózat terhelését, és elősegíti annak költséghatékonyabb üzemeltetését.” Az akkumulátoros energiatároló rendszer annak az „EnergyLab Nordhavn” elnevezésű projektnek a része, amelyet Koppenhága Nordhavn kerületében valósítottak meg. Ezek a megoldások kulcsfontosságúak annak a nagyratörő célkitűzésnek az elérésében, hogy 2025-re Koppenhága a világ első szén semleges fővárosává váljon.
Az „EnergyLab Nordham - új városi energetikai infrastruktúrák” elnevezésű kezdeményezés egy négy éves időtartamú projekt, amelynek keretében a jövő energetikai megoldásait kívánják kifejleszteni. A projekt Nordhavn kerületre alapozva azt kívánja bemutatni, hogy az áramellátás, a távfűtés, az energiahatékony megoldások és a villamos járművekre alapozott közlekedés ötvözésével intelligens, rugalmas és magas szinten optimalizált energetikai rendszer hozható létre. A projekt vesztvevői: Dán Műszaki Egyetem, Koppenhága önkormányzata, By&Havn, HOFOR Radius, ABB Balsev, Danfoss, Clean Charge, METOTHERM, Glen Dimplex és a PowerLab egységei. A projekt finanszírozását a Dán Energia Ügynökség is támogatja.
forrás: https://www.engadget.com/
Napról napra teszik a kutatók a hatalmas lépéseket egy megújuló energiákra épülő, tiszta jövő felé. A népesség körében is egyre népszerűbbek ezek a megoldások, nem csupán tisztaságuk miatt, hanem, mert sok esetben még a pénztárcánkat is jobban kíméli, mint más megoldások. Egy problémát azonban még nem tudtak megoldani, de talán a Harvard kutatói megtalálták a megoldást.
A neves egyetemen dolgozó szakemberek egy roppant egyszerű módszerrel álltak elő, a folyékony akkumulátor koncepciójával. Az Engadget úgy írja le a találmány lényegét, hogy az elektrolitok, a forrocén és a viologén molekulákat módosítják, így azok oldhatóak lesznek vízben, emellett pedig megőrzik a stabilitásukat. A kutatást végző tudósok sikeresen fel is oldották az elemeket semleges vízben, az eredményeik pedig lenyűgözőek: 1%-kal romlott a tároló teljesítménye 1000 töltés után.
A folyadék-akkuk hagyományos társaikkal ellentétben nem önmagukban, hanem külső tartályokban elhelyezkedő kémiai folyadékokban tárolják az energiát. Két fő elemük, az elektrokémiai átalakító hardver, ami az előállítja az elektromosságot, valamint a kémiai tároló tartályok egymástól függetlenül méretezhetők, ezáltal a tárolható energia mennyiségének csak a tartályok mérete szabhat határt
Egészen mostanáig a legtöbb folyadék-akkumulátorban az elektrolitok aktív komponensei fémek voltak. A kereskedelmileg legfejlettebb folyadék-akkumulátor technológia a vanádiumot használja, költségei miatt azonban valószínűtlen a széleskörű felhasználása. A Harvard csapata által kifejlesztett új megoldás már most is ugyanolyan jól teljesít, mint a vanádium folyadék-akkuk, mindezt azonban jóval olcsóbb vegyületekkel és drága fém elektrokatalizátor alkalmazása nélkül teszi
A kutatás vezetője, Michael J. Aziz elmondta, a következő lépés a rendszer további tesztelése és optimalizálása lesz, hogy közelebb kerüljenek a kereskedelmi méretekhez. Aziz reményei szerint a rendszer mögött meghúzódó kémiában is jelentős előrelépéseket fognak elérni. "Úgy vélem, a jelenleg rendelkezésünkre álló kémia lehet a legjobb a fix tároláshoz és nagy valószínűséggel elég olcsó ahhoz, hogy piacra dobhassuk. Vannak azonban ötleteink, amik hatalmas előrelépésekhez vezethetnek. Egy biztonságos és gazdaságos folyadék-akku nagy szerepet játszhat a fosszilis üzemanyagoktól a megújuló energia felé történő elmozdulásban
A kutatók a biztató eredmények után most azon dolgoznak, hogyan lehet majd ezt a módszert tömegesen alkalmazni. Az akkumulátorok előállítását is egyszerűsíteni kell, szóval bőven akad még munka, de ha elkezdik használni ezt a módszert, a megújuló energia olcsóbb lesz, mint valaha.