Nobel-díj és szabadalom kapcsolata
Október első hetében komoly elismerésben részesült a magyar tudóstársadalom: Karikó Katalin kutatóbiológus és Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott eddigi munkássága elismeréseként. Bár a két életpálya teljesen más, több dologban azonos is, ennek pedig egyik legékesebb példája, hogy mindkét kutató első lépése volt szabadalmat szerezni a felfedezésük eredményén alapuló találmányaikra.
Friss Nobel-díjasaink – ha az első perctől nem is voltak tudatában annak, milyen messzire jutnak innovációjukkal – felismerték, hogy szabadalmi oltalommal kell „nevükre venni” találmányukat. De nem ők az egyetlen magyar Nobel-díjasok, akik szabadalommal indították útjára világhírű fejlesztésüket. Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes, Wigner Jenő, Oláh György és Hevesy György is oltalmazták találmányaikat. Ez is bizonyítja, hogy a Nobel-díj megszerzéséhez az első lépcsőfok a szellemitulajdon-védelem. Magyarország új innovációs stratégiájában, a Neumann János Programban is kiemelt pont, hogy a doktori fokozat megszerzéséhez a megszerzett szabadalom is hozzájárulhat.
Krausz Ferenc – a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a Müncheni Ludwig Maximilian Egyetem professzora – Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika megalapozásáért. A másodperc trilliárdod részét jelentő attoszekundum idejű lézerimpulzusok használatával betekintést nyerhetünk az atomokban, molekulákban és szilárd anyagokban található elektronok viselkedésébe, illetve segíthet az elektronikus alkatrészek fejlesztésében is. Krausz tudományos kutatásaihoz 35 nemzetközi, valamint 10 nemzeti (HU, DE, US, DK, JP) szabadalmi bejelentés kapcsolódik. Találmányai összesen 25 európai, 25 amerikai, 10 japán, 8 kínai, 7 osztrák, 4 koreai, 4 kanadai, 2 ausztrál és 1 spanyol szabadalommal rendelkeznek.
Karikó Katalin (aki Drew Weissmannel megosztva kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat) a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott biológusként és szerzett doktori fokozatot biokémiából. Később az Egyesült Államokban dolgozott kutatóként – itt, valamint a németországi BioNTech cégnél végezte az mRNS-alapú oltóanyagot megalapozó kutatásait, amelyek alapján kifejlesztették a Covid19 elleni mRNS-vakcinát. Találmányaira összesen 7 szabadalomcsaládban kapott szabadalmat, összesen 25 országban.
