Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb munkabiztonságot és egészségvédelmet érintő jogszabályokat.
2000. évi LXXX. törvény
az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000080.TV
Összefoglaló: A rendeletet alkalmazni kell minden építkezési tevékenységre, vagyis épületek építésére, egyéb építő tevékenységre, szerelési és bontási munkákra, beleértve minden eljárást, műveletet vagy szállítást az építkezési munkahelyen, a helyszín előkészítésétől egészen a létesítmény befejezéséig. Az Egyezményt alkalmazni kell az önálló vállalkozókra is, amennyiben ezt nemzeti törvények és rendelkezéseik előírják. Az Egyezmény összefoglalja az építkezéshez kötődő főbb fogalmakat, az építkezéshez kötődő szereplőket mutatja be, valamint a munkavédelem témakörének kiemelt részeit.
2000. évi LXXV. törvény
a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú Egyezmény kihirdetéséről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000080.TV
Összefoglaló: Az Egyezmény a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatára vonatkozik. Jelen Egyezmény mindazokra a munkavállalókra alkalmazandó, akik a gazdasági tevékenységnek azokban az ágazataiban dolgoznak, amelyekre az Egyezmény kiterjed. A törvény célja, hogy megelőzze azokat a baleseteket és egészségi ártalmakat, amelyek a munkából erednek, a munkához kapcsolódnak vagy a munka során következnek be azáltal, hogy minimumra csökkenti a munkakörnyezetből eredő kockázatok okait abban a mértékben, amelyben az a gyakorlatban ésszerűen megvalósítható.
2000. évi LXXII. törvény
a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1977. évi 63. ülésszakán elfogadott 148. számú Egyezmény kihirdetéséről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000072.TV
Összefoglaló: Az Egyezmény célja, hogy a tagállam olyan aktív foglalkoztatáspolitikát folytasson, amelynek célja a teljes, produktív és szabadon választott foglalkoztatottság megvalósítása. A nemzeti politikának figyelembe kell vennie a gazdasági fejlettség szintjét, állapotát, valamint a foglalkoztatási célkitűzések és az egyéb gazdasági és szociális célkitűzések közötti kölcsönös kapcsolatot, miközben a nemzeti feltételeknek és gyakorlatnak is megfelel. Az Egyezmény végrehajtása során a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban tanácskozni kell a tervezett intézkedések által érintettek képviselőivel, azaz a munkaadói és a munkavállalói oldallal azért, hogy a foglalkoztatáspolitika kidolgozásában és megvalósításában partnerség alakuljon ki.
2000. évi XLVI. törvény
az ólomfehérnek a festőiparban való alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1921. évi 3. ülésszakán elfogadott 13. számú Egyezmény kihirdetéséről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000046.TV
Összefoglaló: A törvény szabályozza, az ólomfehért, az ólomszulfátot és az ilyen pigmenteket tartalmazó készítmények festési munkálatok során történő használatának lehetőségeit a munkavállalók védelme érdekében.
1993. évi XCIII. törvény
a munkavédelemről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV
Összefoglaló: A munkavégzés tárgyi feltételeit, a munkavédelem intézményi hátterét egyaránt szabályozza a jogszabály. A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy ez milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A törvény rendelkezik az államot, a munkáltatót és a munkavállalót érintő munkavédelmi felelősségről.
KORMÁNY RENDELETEK:
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
az építőipari kivitelezési tevékenységről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900191.KOR
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő építtető, beruházás lebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, és építési műszaki ellenőr és építtetői fedezetkezelő feladataira, az építési és felmérési napló és az építési napló alvállalkozói nyilvántartásának vezetésére. A rendelet hatálya kiterjed továbbá a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra és eljárásra, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra. A kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírást a sajátos építményfajtákra és műemlékekre csak abban az esetben kell alkalmazni, ha erről más jogszabály másként nem rendelkezik. A kivitelezési tevékenységhez kötődő adatszolgáltatásra vonatkozó előírás nem érvényes az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és katonai célú építményekre.
230/2008. (IX. 12.) Kormány rendelet
a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800230.KOR
Összefoglaló: A rendelet szabályozza a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a Honvédség, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló szerveinek működését.
295/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet
az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600295.KOR
Összefoglaló: A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkaügyi és munkavédelmi hatóságként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget jelöli ki. A rendelet szabályozza az intézmény felépítését, a feladat- és hatásköröket, a mellékletben pedig bemutatja a területi munkaügyi és munkavédelmi felügyelőségek illetékességi területét.
218/1999. (XII. 28.) Kormány rendelet
az egyes szabálysértésekről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900218.KOR
Összefoglaló: A jogszabály összefoglalja az építésügyhöz tartozó főbb jogsértéseket.
291/2007. (X. 31.) Kormány rendelet
az építésfelügyeleti tevékenységről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700291.KOR
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, a kivitelezés elvégzése során felhasznált építési célú termékek, építési módszerek, eljárások használatának, valamint az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, szabványokban, jogszabályokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesülésének ellenőrzésére, résztvevőinek ellenőrzésére, és végzésével kapcsolatban megindult hatósági eljárások lefolytatására. A sajátos építményfajtákkal és felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával kapcsolatos építésfelügyeleti ellenőrzésekre és hatósági eljárásokra néhány kivételtől eltekintve alkalmazandó. A rendelet összefoglalja az építésfelügyeleti hatóság illetékességi területéről, a hatósági ellenőrzésről, a hatósághoz kötődő bejelentési kötelezettségről és a felügyeleti intézkedésekről szóló legfontosabb információkat.
244/2006. (XII. 5.) Kormány rendelet
az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600244.KOR
Összefoglaló: A rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság megállapítására, megújítására, valamint az építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők névjegyzékének vezetésére alkalmazandó.
MINISZTERI RENDELETEK:
12/2006. (III. 23.) EüM rendelet
az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600012.EUM
Összefoglaló: A rendelet előírásait szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve. A rendelet összefoglalja a munkáltató kötelezettségeit a témakört illetően.
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet
a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500066.EUM
Összefoglaló: A rendelet szabályozza a munkáltatók kötelezettségeit, a zajexpozícióra vonatkozó határértékeket, a zaj mérését előíró helyzeteket, és a zaj mérésére kijelölt intézményeket. A rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.
22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet
a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500022.EUM
Összefoglaló: A rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók mechanikai rezgés okozta kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve. A munkáltatóra vonatkozó kötelezettségeket összesíti a jogszabály.
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000026.EUM
Összefoglaló: A rendelet célja, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő vagy mutagén anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben. A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi törvény alapján történő szervezett munkavégzésre, amelynek során a munkavállaló rákkeltőknek van vagy lehet kitéve, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre is.
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet
a munkahelyek kémiai biztonságáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.EUM
Összefoglaló: A rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során használt veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása. A rendelet hatálya kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során a munkavédelmi törvény szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes készítmény hatása érheti. A kivételeket is összefoglalja. A munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit is tartalmazza a jogszabály.
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900065.EUM
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében minden munkáltatóra, aki a munkavédelmi törvény 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, illetve a munkáltató által foglalkoztatott – ideértve a közhasznú munkavégzésre irányuló foglalkoztatást is - munkavállalóra. A jogszabály összefoglalja a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit.
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet
az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800025.EUM
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed a hát-, a derék- és deréktáji sérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei tekintetében minden munkáltatóra, aki a munkavédelmi törvény 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, illetve a munkáltató által foglalkoztatott – ideértve a közhasznú munkavégzésre irányuló foglalkoztatást is - munkavállalóra. A rendelet szabályozza a munkáltatók feladatát.
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400014.FMM
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi törvény 87. §-ának 4. pontja szerinti munkaeszköznek a szervezett munkavégzés során történő használatára. A jogszabály összefoglalja a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit a munkaeszközök rendeltetésszerű használata érdekében. A rendelet a munkaeszközök igénybe vételére vonatkozó követelményeket számba veszi.
17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet
az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800017.SMM
Összefoglaló: A rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, illetve ellenőrző szervezetek kijelölése és az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió többi tagállamainak való bejelentés rendjére terjed ki. Az e rendeletben meghatározott kijelölési eljárásban a kijelölést a szociális és munkaügyi miniszter látja el. A rendelet a továbbiakban kitér a kijelölési eljárást lefolytató intézményre vonatkozó főbb információkra és az eljárás menetére.
11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet
az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300011.FMM
Összefoglaló: A rendeletet a munkavédelmi törvény 87. § 5. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében folytatott ipari alpintechnikai tevékenységre kell alkalmazni. A jogszabály tartalmazza a munkáltató munkavédelmi kötelezettségeit, a személyi, a munkahely kialakítási feltételeket és egyéb előírásokat.
143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet
a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400143.GKM
Összefoglaló: A Szabályzat hatálya a fémek kötő- és felrakó hegesztő eljárásait, tematikus vágását és darabolását, mindezek kézi- és gépesített változatait alkalmazó gazdálkodó szervezetekre terjed ki, ahol a hegesztő tevékenységet szervezett munkavégzés keretében végzik. A Szabályzat előírásait alkalmazni kell az egyéni és társas vállalkozásoknál, kutatóhelyek hegesztő laboratóriumaiban, az oktatási intézmények hegesztő tanműhelyeiben, a hegesztő képző-, képesítő és minősítő bázisokon a hegesztést ismertető bemutatóknál is. E rendelet szabályozza a személyi, a munkahely kialakítási, az üzembe helyezési, a karbantartási, a javítási, az ellenőrzési és a tanúsítási feltételeket is.
72/2003. (X. 29.) GKM rendelet
a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300072.GKM
Összefoglaló: A Szabályzat tárgya olyan tevékenység szabályozása, melynek során a munkát végző személy, a villamos hálózat vagy berendezés feszültség alatt álló szerkezeti részein munkát végez, miközben a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül vagy szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével közvetve vagy munkadarabbal közvetve a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából. A Szabályzat hatálya az FAM tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre, FAM tevékenység szakképzésére feljogosított szervezetekre. A GKM feszültség alatti munkavégzési tevékenységre vonatkozó szabályozási feladatainak ellátását az FAM Bizottság segíti, amelynek feladatát szabályozza a rendelet.
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet
Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900047.GM
Összefoglaló: A szabályzat hatálya a II., III., IV. fejezetben szereplő emelőgépekkel végzett tevékenységre, továbbá teherfelvevő eszközökre terjed ki. Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a zárt technológiai láncba beépített és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezet és azok teherfelvevő eszközei, a felvonó, az úszólétesítményeken lévő emelőgép, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelőgép üzemmódban működik. A szabályzat összefoglalja az üzemeltető, és a karbantartó kötelezettségeit, továbbá a személyi feltételek és az üzembe helyezés legfontosabb elvárásait, valamint a telepítés a szerelés előírásait.
31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet
Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500031.IKM
Összefoglaló: A rendelet tartalmazza a részletes biztonsági szabályzatot. A szabályzat hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzés keretében történő vas- és fémipari össze- és szétszerelésre (bontásra), amelynek tárgya gép és készülék, berendezés, fémszerkezet, technológiai cső szerelése. A szabályzat személyi hatálya alá tartoznak mindazon személyek és a tulajdoni formától függetlenül mindazon szervezetek, akik, illetőleg amelyek a szerelési tevékenység elvégzésében részt vesznek. A szerelési tevékenységhez kapcsolódóan gépek és berendezések tervezése, üzemeltetése, és karbantartása nem tartozik a szabályzat hatálya alá. A szabályzat összefoglalja a szükséges általános és szakmai követelményeket, továbbá az ellenőrzésre és a munkavégzésre vonatkozó főbb szabályokat is.
2/1998. (I. 16.) MüM rendelet
a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800002.MUM
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi törvény 87. §-ának 5. pontja szerinti munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre. A rendelet előírja a munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségeit.
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet
a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600027.NM
Összefoglaló: A bejelentés és a kivizsgálás intézményi és tartalmi hátterét, továbbá a munkáltató kötelezettségeit mutatja be a jogszabály. A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a munkavédelemről szóló 93/1993. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti munkavégzésre. E rendelet szerint kell bejelenteni a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkoztatási megbetegedését is. A rendkívüli munkavégzési körülmények esetén, illetve fegyveres erőknél az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály az irányadó.
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet
az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200004.SCM
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi törvény 87. §-ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg. A jogszabály meghatározza a munkáltató és a munkavállaló felelősségi körét, továbbá egy új szereplőt (koordinátor) is beemel a munkavédelem megfelelő szintű alkalmazása érdekében.
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet
a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200003.SCM
Összefoglaló: A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi törvény 87. § 5. pontja szerinti munkahelynek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és használatára. A rendelet hatálya nem terjed ki az ideiglenes vagy változó (nem telepített) építési munkahelyekre. A munkáltató kötelezettségeiről és egyéb előírásokról is tájékoztat a rendelet.
18/2008. (XII. 3.) SzMM rendelet
az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800018.SMM
Összefoglaló: A rendelet összefoglalja a védőeszközöket, kategorizálja ezeket, és a tanúsítási folyamat eljárását is rendszerbe foglalja, továbbá az ellenőrzési és a minőségbiztosítási tevékenység főbb pontjait is összegzi.
20/2001. (III. 30.) OGY határozat
a munkavédelem országos programjáról
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A01H0020.OGY
Összefoglaló: A határozat szerint az állam feladata, hogy kialakítsa az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időnként felülvizsgálja. Ez a munkavédelem országos programja, amelynek – középtávú cselekvési rendszerként – célja a jelen munkavédelmi problémáinak megoldása és a jövő problémáinak megelőzése.
forrás:
CompLex Jogtár
