Munkahelyi stressz akkor tapasztalható, ha a munkavállaló nem tud megfelelni a munkakörnyezet által támasztott elvárásoknak, vagy nem tudja uralni munkahelyi feladatai ellátását. Az intenzív és tartós munkahelyi stressz mentális és fizikai megbetegedéseket okozhat. A munkahelyi stresszt okozhatják pszichoszociális tényezők, például a munka megtervezése, szervezése és irányítása, a magas munkahelyi követelmények és az elégtelen irányítás, továbbá olyan problémák, mint a munkahelyi zaklatás és erőszak. Bizonyos fizikai körülmények – így a zaj és a hőmérséklet – is stresszt válthatnak ki.
A stresszt kiválthatja bármilyen tényező: munkahelyen történő lényeges változás, kinevezés vagy visszaminősítés, büntetés vagy javadalmazás, magas elvárások, munkahely elvesztése vagy bármely egyéb családi ok. Minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve. További negyven százalék közepes mértékű stressztől szenved, vagyis majdnem minden magyar érintett a fejlett ipari országok népbetegségében.
Átlagosan körülbelül napi egy órával dolgozunk többet a törvényileg előírt kötelező nyolc óránál: egy magyar ember munkahete 44,5 ledolgozott órából áll. Vannak, akik önkéntes alapon maradnak bent a munkahelyükön, de a válaszadók 60 százaléka csak részben önként, inkább az elvárások miatt vállalja a túlórát. Elemzők szerint a sok munka megnehezíti a dolgozók életét, ezért ideális, ha a cégek rugalmas munkaidőt tudnak kínálni. Ezt azonban a kisebb, erőforráshiánnyal küzdő vállalatok sokszor nem tudják megoldani a termelés romlása nélkül.
A legtöbben az időnyomást viselik nehezen, de a munka túlzott mennyisége és a munkavégzés fokozott tempója is gyakorta problémát jelent a magyaroknak. Az emberi kapcsolatokból eredő stressz okaként a válaszadók nagy része a vezetők intézkedéseit és a vezetői támogatás elmaradását jelölték meg. De a fizikai körülmények okozta stressz sem elhanyagolható. A megkérdezett munkavállalók 40 százaléka szenved a munkahelyi zajtól és a nem megfelelő hőmérséklettől.
A munkaadóknak sem hasznos, ha az alkalmazottaknak stresszes munkahelyen kell dolgozniuk. A betegállományban töltött napok száma jelentősen megugrik a stressz által terhelt munkavállalóknál, még akkor is, ha felmérések szerint az elmúlt fél évben a résztvevők mintegy egynegyede 11 napnál többet dolgozott úgy, hogy nem volt teljesen egészséges, de meg kell említenünk a csökkent munkateljesítményt és a minőségromlást, mint származtatható következményt. A túlzott megterhelés el is riaszthatja a jó munkaerőt, a stressztűrő képességre irányuló interjúkérdések inkább riasztják a képzett és sokoldalú munkavállalókat, semmint kihívást jelentenek. Az operatív menedzsment tagjai nem idegeskedni hanem leginkább alkotni szeretnének, ezért is lehetséges, hogy ma minden ötödik magyar munkavállaló munkahelyváltásban gondolkodik.
A minket ért hatások által kiváltott stressz egy bizonyos szintig motivál, energiát ad új képességek megszerzésére, kihívásként éljük meg, késztetést jelent számunkra, hosszú távon építően hat ránk (ezt a fajta pozitív stresszt nevezi a tudomány eustressznek). A stresszorok másik csoportját nevezzük distressznek, amely felmorzsolja energiánkat, kiégést okoz, testi-lelki károsodáshoz vezet (ezt a fajta túlzott, kontrollálatlan, negatív stresszt nevezi a közvélemény valójában stressznek).
Munkahelyi stresszkezelés
A munkahelyi stressz megelőzhető, és a mérséklésére irányuló cselekvések igen költséghatékonynak bizonyulhatnak. Minden munkahely más és más, így a munkahelyi gyakorlatokat és a problémákra adott válaszokat a kockázatelemzés elvégzését követően össze kell hangolni a konkrét helyzetekkel. A pszichoszociális kockázatok mindamellett ritkán egyediek, ezért hasonló megoldások alkalmazhatók a különböző ágazatokban, a különféle méretű vállalkozásokban és a különböző tagállamokban is. A munkahelyi stressz kezelésével kapcsolatos helyes gyakorlatok példái rendelkezésre állnak.
"A stresszkezelés" általában egyénekre, és nem szervezetekre irányult. Ugyanakkor a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok megelőzésének kulcsát maga a szervezet és a munka irányítása jelenti. Jobb megelőzni a munkahelyi stressz következményeit, mint reagálni azokra, ha már kialakultak. A munkahelyi stressz megelőzését szolgáló hatékony intézkedések például:
- elegendő időt kell biztosítani a munkavállalóknak feladatuk elvégzéséhez;
- egyértelmű munkaköri leírásokat kell adni;
- a munkavállalókat meg kell jutalmazni a jó teljesítményért;
- lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy panaszt tegyenek, és komolyan kell venni a panaszaikat;
- biztosítani kell, hogy a munkavállalóknak beleszólásuk legyen a munkájukba;
- csökkenteni kell a fizikai kockázatokat;
- lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában;
- a munkamennyiséget az egyes munkavállalók képességeihez és erőforrásaihoz kell igazítani;
- a feladatokat úgy kell megtervezni, hogy azok ösztönzőleg hassanak a munkavállalókra;
- egyértelműen meg kell határozni a munkahelyi szabályokat és feladatokat;
- lehetőséget kell biztosítani a társas kapcsolatokhoz, és
- a munkahely biztonságával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos ügyekben törekedni kell az egyértelmű tájékoztatásra.
A veszélyeztetettek
Az alábbi csoportok fokozottan ki vannak téve a munkahelyi stressznek:
A 28-39 évesek
A fizikai dolgozók
Az alacsonyabb iskolai végzettségűek
A vállalatnál régebben dolgozók
A termelés területén foglalkoztatottak
A munkahelyüket elhagyni szándékozók
Az elégedetlenek
Az egészségi, pszichés és viselkedési panaszokkal küszködők
A hazai és EU törvényi szabályozás
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
A munkáltatóknak kötelességük foglalkozni a munkahelyi stressz problémájával – ehhez szolgáltat alapot a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 89/391/EGK keretirányelv. Ez az irányelv és a tagállami szinten előírt jogszabályok a munkahelyi stresszt határozottan a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jogi hatálya alá helyezik. Előírják, hogy a munkahelyi stresszt ugyanolyan logikus és szisztematikus módon kell megközelíteni, mint a többi egészségügyi és biztonsági problémát: a kockázatkezelési modell alkalmazásával, különleges hangsúlyt helyezve a megelőző intézkedésekre.
A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása hasonló jellegű megfogalmazás, amelynek lényegi az, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressz tűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti. Ebben maradéktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése során.
+36 1 2200 661
