Fontos kiemelni a bioüzemanyagok létjogosultságát a megújuló energia felhasználásával kapcsolatban, mert a biomasszából készült bioüzemanyagok képesek mérsékelni a globális felmelegedés ütemét, és akár 74-es szintren is csökkenteni a közlekedés által kibocsátott CO2 mennyiséget.
Ennek megfelelően a bioüzemanyagok előállítása és felhasználása megoldást jelenthet az emberi tevékenység környezeti hatásainak csökkentésére. Ugyanakkor az élelmiszer-alapanyagból előállított első generációs bioüzemanyagok nem felelnek meg a sokszor egymásnak ellentmondó gazdasági, környezeti és társadalmi elvárásoknak. Az első generációs bioüzemanyagokat sokszor vádolják azzal, hogy elterjedésük hozzájárul az élelmiszerárak emelkedéséhez, míg az élelmiszerárak növekedésének oka eleinte az olaj és a földgáz, vagyis a mezőgazdasági ráfordítások árrobbanása. Ez a bioüzemanyag-alapanyaghoz szükséges termelési terület tesztelésével is igazolható. A világ gabonatermő területének mindössze 1,5-1,7 százalékán termesztettek bioüzemanyagot, amelyből 2010-ben 85 milliárd liter bioetanolt és 16,5 millió tonna biodízelt termeltek.
Az Európai Unió a harmadik a bioetanol gyártásban (4,3 milliárd liter), míg a biodízel gyártásában (8,9 millió tonna) az első. Ám azt állítják, hogy az első generációs bioüzemanyagok nem a legtökéletesebb alternatívák a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására, ezért fejlesztésük elengedhetetlen. A kifejlesztett, második és harmadik generációs bioüzemanyagok előállítása még csak kísérleti stádiumban van. Előállítási költségük ma még drága, de környezetvédelmi és földhasználati szempontból jobbak, mint az első generációs bioüzemanyagok. Mindazonáltal a benzin és a mezőgazdasági nyersanyagok drágulása, valamint a fejlődő technológia azt eredményezi, hogy néhány éven belül le tudják váltani az első generációs bioüzemanyagokat.
Nem kérdéses a bioüzemanyagok előállításának és felhasználásának szükségessége Magyarországon, ahol a bioetanol gyártása 2005-ben kezdődött, 2010-ben pedig 180 millió liter volt. A biodízel gyártása szerény, a nagyüzemi termelés 2008-ban indult, ill. 2010-ben elérte a 124 ezer tonnát. Egyrészt az Európai Unió megújuló energia stratégiája mentén megalkototta a jogszabályokat, másrészt ezekhez a jogszabályokhoz kapcsolódóan Magyarország vállalja a bioüzemanyagok széles körű előállítását és felhasználását. A 2010-2020 közötti időszakra szóló Megújulóenergia-hasznosítási akciótervben rögzített átlagosan 10 százalékos bioüzemanyagra vonatkozó keverési kötelezettséghez a szükséges bioetanol és biodízel anyagok biztosítottak, ez mintegy 1,5 millió tonna kukoricát, valamint 470 ezer tonna repce- és napraforgómagot jelent.
Ugyanakkor a megfelelő bioüzemanyag előállításához feldolgozó kapacitásunk szűkös. A fenti vállalások teljesítéséhez Magyarország képes lesz a biodízel 6 százalékos arányának növelésére egyéb feldolgozó kapacitás kiépítése nélkül, miközben a bioetanolhoz kapcsolódó feldolgozó kapacitásban további hiányok vannak. A bioetanollal kapcsolatban – Európában egyedülállóan – Magyarország 2020-ig 16 százalékig terjedő előírt keverést vállalt. A kapacitáshiány miatt ez nagyon kritikus helyzet. Amennyiben a befektetési környezet nem javul, a vállalásoknak megfelelően a hiányzó bioetanol mennyiséget importtal kell biztosítani – a megfelelő alapanyag-ellátás ellenére.
Számos módszer létezik a bioüzemanyagok használatának ösztönzésére Európában. Szinte minden ország elfogadta a biokomponensek fosszilis tüzelőanyagokhoz való keverésének minimális kötelezettségét. Emellett adómentességek (pl. regisztrációs adómentesség) is segítik a Flex üzemanyaggal működő járművek elterjedését. A bioüzemanyag-használat elterjesztésének leghatékonyabb módja azonban a fogyasztók mindennapi életét szolgáló kedvezmények bevezetése, például a bioüzemanyagot használó járművezetők parkolási könnyítése. Ezt a társadalmi tudatosságra épülő támogató modellt Svédországban már sikeresen alkalmazták. Kijelenthető tehát, hogy minden ösztönző kezdeményezés alapja a társadalmi tudatosság fokozása. Az országosan kitűzött célok eléréséhez a meglévő kötelezettségek mellett elengedhetetlen a széleskörűen tájékozott társadalom és a belépő pénzügyi ösztönzők.
+36 1 2200 661
