Az Európai Unió egyes tagállamaiban a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre (OSH) irányuló gazdasági ösztönzők a biztonságos és egészséges munkahelyeket létrehozó szervezetek megjutalmazására szolgálnak. Ennek egyik példája, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek javítják OSH-teljesítményüket, alacsonyabb biztosítási díjat vagy adókulcsot állapítanak meg. Gazdasági ösztönzők alkalmazásával a szervezeteket rá lehet venni, hogy hajtsanak végre OSH-val kapcsolatos beruházásokat, a szabályok és szabályozások ugyanis néha nem nyújtanak erre elegendő ösztönzést a vállalatoknak
A gazdasági ösztönzők a jogszabályok végrehajtása mellett kiegészítésként működhetnek, ugyanis, mivel pénzügyi előnyöket biztosítanak, a tagállamokban működő vállalkozások vezetői számára egyértelmű módon támasztják alá a megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem mellett szóló üzleti érveket.
GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
- Az ösztönző rendszernek nemcsak a megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás korábbi eredményeit, azaz a balesetek korábbi arányát kell jutalmaznia, hanem azokat a konkrét megelőző törekvéseket is, amelyek célja a jövőbeni balesetek és megbetegedések csökkentése.
- Az ösztönző rendszereket a vállalkozások méretétől függetlenül valamennyi vállalkozás számára elérhetővé kell tenni, és különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások sajátos igényeire.
- Az ösztönzőnek kellően magasnak kell lennie ahhoz, hogy felkeltse a munkáltatók részvétel iránti érdeklődését.
- Az ösztönözni kívánt megelőző tevékenység és a jutalom között világos és azonnali kapcsolatnak kell lennie.
- Az ösztönző rendszernek egyértelmű odaítélési kritériumokkal kell rendelkeznie, és úgy kell kialakítani, hogy használata a lehető legkönnyebb legyen, hogy ne rójon túl nagy adminisztratív terhet a programban részt vevő vállalkozásokra és az ösztönzést nyújtó szervezetekre.
- Amennyiben az ösztönzőnek nagyszámú vállalkozást kell megcéloznia, a pontosan meghatározott kritériumokkal rendelkező, biztosítási vagy adóalapú ösztönzők a leghatékonyabbak (zárt rendszer).
- Amennyiben a cél meghatározott területek innovatív megoldásainak elősegítése, a támogatási rendszerek a leghatékonyabbak (nyitott rendszer).
ESETPÉLDÁK
A felmérés esettanulmányai jól szemléltetik, hogy az OSH-t előmozdító gazdasági ösztönzők több különböző rendszerben is működnek. Például:
- A német vágóhidakon 2002-ben bevezetett ösztönző rendszer eredményeképpen a rákövetkező hat évben 28%-kal csökkent a bejelentendő balesetek száma, szemben a szektor egészében tapasztalható 16%-os csökkenéssel. Összesítve ez azt jelenti, hogy az ösztönző programban résztvevő vállalatoknál évente mintegy 1000-rel kevesebb baleset történt.
- A finn mezőgazdasági ágazatban bevezetett ösztönző rendszer 10,2%-kal csökkentette a baleseti rátát, és eddig több mint 5000 balesetet előzött meg.
- Az egyik német egészségbiztosító társaság olyan ösztönző rendszert vezetett be, amely arra indította az ügyfélkörbe tartozó vállalatok egy csoportját, hogy korszerű egészségvédelmi igazgatási rendszert vezessenek be. Ennek eredményeként 7,6%-kal csökkent a táppénzkifizetés, a távolmaradás pedig 6,7%-kal esett vissza.
- A támogatott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítási rendszert bevezető lengyel vállalkozások 70%-ánál csökkent a balesetek száma és a biztosítási díjak összege, miközben 50%-uk számolt be arról, hogy kevesebb munkavállaló dolgozik veszélyes körülmények között.
- Az olasz munkavállalói balesetbiztosítással foglalkozó hatóság a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi befektetések előmozdítása érdekében kis- és középvállalkozásoknál támogatja a banki hiteleket; a programban részt vevő vállalkozásoknál a hasonló vállalkozásokkal összehasonlítva 13–25%-kal kevesebb baleset történt.
- Az OSH-t előmozdító új gépek és berendezések beszerzését támogató holland program eredményeként a vállalkozások 76%-ánál javultak a munkakörülmények. A holland szerződéses program a résztvevő ágazatokban 28%-kal csökkentette a betegszabadságot, szemben a többi ágazat 11%-os rátájával
AZ EGYES ESETEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE
Néhány esetben el lehetett készíteni egy adott rendszer részletes költség-haszon elemzését.
A német vágóhidakon bevezetett rendszer
A német vágóhidakon bevezetett rendszerben részt vevő vállalatoknak alacsonyabb biztosítási díjat kellett fizetniük, amennyiben előmozdították a munkahelyi biztonságot, például biztonsági késeket szereztek be, vagy biztonsági képzést tartottak a járművezetőknek.
Ennek eredményeként a rendszer 2002-es bevezetése óta 1000-rel kevesebb bejelentendő baleset történt (azaz olyan baleset, amely miatt a munkavállaló több mint 3 napra kiesik a munkából).
Az első hat évben (2002–2007) a rendszer 8,32 millió euróba került az ágazatban dolgozó 255 000 munkavállaló számára. Az alacsonyabb baleseti rátának köszönhető haszon azonban a számítások szerint 40,02 millió eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy az ösztönző rendszerre fordított minden egyes euróval 4,81 euró megtakarítást értek el.
A holland szerződéses program
A holland szerződéses programba mintegy 303 millió eurót fektettek be, ennek 55%-át a résztvevő ipari ágazatok fizették, a fennmaradó részt pedig a holland Szociális Minisztérium. A társfinanszírozási rendszer arra ösztönözte az ágazatokat, hogy több forrást fordítsanak a munkakörülmények javítására. A betegszabadságokban tapasztalt rendkívüli csökkenés értéke, amelyet a ledolgozott évenkénti hozzáadott értékben számítottak ki, 2,7 milliárd eurót tesz ki.
A 2,7 milliárd eurós megtakarítás egésze azonban nem csupán a szerződéses programnak tudható be, hiszen a betegszabadságok mértékét számos tényező befolyásolhatja, pl. a motiváltság szintje vagy egy adott ágazat munkanélküliségi rátája. A szakértők szerint reálisan a betegszabadságok visszaesésének egyharmada hozható összefüggésbe a szerződéses programmal. Ez még mindig 900 millió euró hasznot, illetve minden elköltött 1 euró után 3 euró megtakarítást jelent.
SZAKPOLITIKÁK ÁTTEKINTÉSE
A legtöbb európai ország „bismarck-i” társadalombiztosítási rendszerrel rendelkezik, ahol a balesetbiztosítási intézményeket állami irányítású monopólium keretében szervezik meg. Más tagállamokban „beveridge-i” versengő piaci modell működik, néhány országban pedig e két rendszer kombinációja. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen nincs olyan sokféle balesetbiztosítási és társadalombiztosítási rendszer, ami minden bizonnyal megkönnyíti a gazdasági ösztönzők modelljeinek bevezetését és átültetését.
Támogatási rendszerek, adókedvezmények és nem pénzügyi ösztönzők elvileg minden uniós országban elképzelhetők.
Differenciált díjszabást alkalmazó megközelítések mind a versengő, mind pedig a monopolisztikus piacokon megtalálhatók. Különbségek vannak azonban a jövőorientált, megelőzést szolgáló törekvések, például a képzés vagy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi befektetések finanszírozása terén.
A monopolisztikus megközelítések esetében ez nem probléma, mivel a biztosítótársaság biztos lehet abban, hogy számára előnyös lesz a befektetések kárigények arányára kifejtett pozitív hatása. A versengő piacon azonban a biztosítótársaságok azzal a kockázattal szembesülnek, hogy a vállalatok rövid idő után egy másik biztosítóhoz mennek át, így a megelőzési erőfeszítésekre fordított befektetések versenytársaikat juttatják haszonhoz. A versengő piacok esetében elképzelhető megoldás lehet a több évre szóló hosszú távú szerződések bevezetése vagy egy közös megelőzési alap létrehozása, amelyet valamennyi biztosító egyenlő mértékben finanszíroz.
Napjainkban szinte minden nagyobb uniós tagállam kínál valamilyenfajta gazdasági ösztönzőket.
- Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország az állami biztosítási rendszeren keresztül nyújt bizonyos ösztönzőket. Ezek között nem csupán a biztosítási díjak módosításai szerepelnek, hanem az OSH-ra fordított egyedi befektetések támogatási programjai is.
- Spanyolországban a biztosítási ösztönzőket a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos nemzeti stratégia keretében tervezik meg, nemzeti és regionális szinten pedig számos, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos támogatási program áll rendelkezésre.
- A kisebb tagállamok közül Belgium,
- és Hollandia a legaktívabb, ami azt mutatja, hogy a gazdasági ösztönzők alkalmazása a magán-balesetbiztosítási rendszerekben is lehetséges.
Az áttekintésből kitűnik, hogy valamennyi tagállamban lehetőség van gazdasági ösztönzők alkalmazására, társadalombiztosítási rendszerükkel összefüggő hagyományaiktól vagy attól függetlenül, hogy magán- vagy állami balesetbiztosítási rendszerrel rendelkeznek.
Sajnos Magyarországon átfogó, állami kezdeményezésű gazdaságpolitikai ösztönzővel nemigen találkozhatunk, a legtöbbje elhalt valamely szakpolitikai vezető fiókjában. A jó hír viszont, hogy a hazai piaci szereplők saját jólfelfogott érdekükben alkalmaznak többféle gazdasági motivátort (energiaszektor, autóipari, biztosítás, stb), jó volna ezekről és az esetek költség-haszon vonatkozásairól többet megismernünk.
forrás: OSHA
+36 1 2200 661
2013.06.15.
