Hatékonyabbak lesznek a vagyonosodási vizsgálatok Júliustól a revizorok gyakorlatilag azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási vizsgálatokat. Pedig a NAV eddig sem tétlenkedett: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. Mára elmondhatjuk: kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, ami alapján elmondható, hogy a tagi kölcsönre ugranak a revizorok, és menyasszonytáncból származó bevételre hivatkozni nem érdemes
A szakértő szerint ma már a NAV kifejezetten megtalálta a „célcsoportját”. A revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, ugyanis az adóhiány megállapítását csak a személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tehetik meg. Először ezért az egyes adókötelezettségeket nézik meg, és ha úgy látják, gond van, akkor utólag kezdik vizsgálni a bevallásokat. A másik trükk, hogy először a vállalkozás kap adóellenőrzést, amely során az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat. Ezen túl ha a revizorok látják, hogy egy adózó beírja tagi kölcsönét a rövid lejáratú kötelezettségek közé a bevallásba, vagy feltünteti beszámolójában, akkor az is kiindulási pontot jelent NAV számára.
Mire lő a hatóság?
A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.
Idén júliustól az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság igen gyorsan megkapja majd azokat a bankadatokat, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.
A feljelentés önmagában nem elég a vizsgálat indulásához. Az adóhivatal számára ugyanis jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre, amely alapján döntenek arról, hogy elinduljon-e az ellenőrzés. Elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz, gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól pedig az adóellenőrök már sokkal könnyebben tudják majd lekérni a bankszámlákat is. Eddig akár fél évet is kellett várniuk, amíg egy bank adatszolgáltatásra elküldte az adatokat, az év második felétől pedig már szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják.
Legújabban a céglovagok és „számlagyárosok” kerültek a célpontba; ők adóelkerülési és tartozás-felhalmozási céllal sokszor megszüntették cégeiket, majd újakat alapítottak, illetve adóelkerülési céllal gazdasági tevékenység végzése nélkül adtak el számlákat. Most ezen cégek vezetőivel szemben is keményebben fellépnek, és igyekeznek eljutni a büntető feljelentésig.
A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallás utólagos ellenőrzésére, így elsősorban a rejtett vagyonok láthatóvá tételére szolgál. A revizorok elsősorban a bankszámlát, az ingatlan vagy a gépjármű vásárlását, cégalapítást és tagi illetve egyéb kölcsönöket vizsgálják. A legkisebbek, akikkel a NAV már foglalkozik azok, akik online felületeken próbálnak üzletszerűen adózás nélkül kereskedni.
Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal napi szintre lebontva, vagyonmérleget felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A revizorok munkájához rendelkezésre állnak az ingatlan nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás adatai, az adózók bankszámlái, életbiztosításai és sokszor a cégek részére fizetett kölcsöneinek nyilvántartása, ezenkívül a megélhetési költségeket a KSH adatai alapján veszik figyelembe. A vagyonmérlegben mindig a készpénzes mozgásokat rögzítik, tehát a készpénz ki és befizetése a bankszámlára, készpénzes ingatlanvásárlás. Ezenkívül nézi a hivatal a bankszámlára érkező utalásokat is, hogy azok célja nem az adóelkerülés-e.
Összekalapozták a milliókat
A NAV lapunknak küldött válasza szerint a vizsgálatok során tanúsított adózói magatartás nem változik, a forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adás-vétele idézi elő. A szükséges fedezetet az adózók még mindig családi és baráti kölcsönökkel igyekeznek biztosítani, azonban a kapott kölcsönöket vagy ajándékba kapott pénzt a magánszemélyek „elaprózzák”, vagyis több személy ad több alkalommal kölcsön vagy ajándékba pénzt, amelyek összege egyenként és összesen sem haladja meg az 1 millió forintot. Ezekben az esetekben nyilvánvalóan az a cél, hogy a kölcsönt nyújtó személyeknél a viszonylag kis összegre tekintettel gyakorlatilag nem mondható ki, hogy azzal a magánszemély nem rendelkezhetett, főleg akkor, ha az illető bejelentett munkaviszonnyal és kimutatható jövedelemmel is bírt.
A gazdasági társaságokból történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú személyekre ruházzák át, általában jelentős adó, illetve egyéb köztartozást felhalmozva.
Gyakran hivatkoznak a vizsgálat során a vizsgáltak, hogy kölcsön kapták a pénzt, ilyenkor azonban a hatóság azt is megnézi, hogy a másik fél adhatott-e kölcsön. Ajándékra hivatkozni pedig csak akkor lehet, ha ezt bejelentettük. Illetékmentesen csak egyenes ági leszármazottak ajándékozhatnak.
(forrás: www.ado.hu)
2013.június
+36 1 2200 661
