Kétségestelen, hogy a világ globális gazdasági recesszióba lépett be a COVID-19 világjárvány eredményeként. A 2008. évi pénzügyi válság és az azt követő nagy gazdasági visszaesés kifejezetten negatív hatással volt az olaj- és gázszektorra, pár hét leforgása alatt nyersolaj hordónkénti ára 150 dollárról 35 dollárra zuhant.
Az IHS Markit szerint a COVID-19 járvány következményeképpen kialakult recesszió az Egyesült Államok olajtermelését fogja leginkább érinteni. Prognózisok szerint 2020 és 2021 között napi több millió hordós visszaeséssel kell számolni. Ez az eddig valaha látott legszélsőségesebb olajtöbblet további növekedését hozhatja magával, akár 800 millió és 1,3 milliárd hordónyi mennyiség 2020 első félévében..
Tavaly az USA kb 3,39 milliárd hordó benzint és kb. 0,83 milliárd hordó gázolajat használt fel. A légitársaságok további kb. 0,42 milliárd hordó repülő-üzemanyag fogyasztásért feleltek.
Az USA légiközlekedési ágazata szinte teljesen leállt, így feltételezhetjük, hogy az olajtermékek nagy részének felhasználása abbamarad a jelenlegi válság idején. Feltételezve, hogy a nemzetközi árufuvarozás, így a nemzetközi szállítmányok nélkülözhetetlenek, a gázolaj fogyasztás jelentős csökkenésével nem számolhatunk. Ugyanakkor viszont a benzinfogyasztás majdnem teljesen megszűnt, és ezzel párhuzamosan a benzin ára drámai csökkenést mutat.
Mindez különösen érdekes az USA-ban, ahol az átlagos ingázási idő 45 perc, az ingázók kb. 80%-a benzint használ. Az amerikai népszámlálási iroda szerint mintegy 128 millió munkavállaló jár gépjárművel ingázva dolgozni.
Az USA ingázóinak átlagosan, évi 2600 dollárba kerül a munkába járás, ami megközelítőleg évi 330 milliárd dollár bevételt jelent az ágazatnak. Ebből kiindulva feltételezzük, hogy a járvány miatt 3 hónapon keresztül nem jár dolgozni a munkavállalók 80%-a, akkor mintegy 67 milliárd dollár kieséssel számolhat az iparág. Amennyiben nem sikerül a járvány okozta gazdasági leállást ismét mozgásba lendíteni, akkor a kieső bevétel mértéke tovább növekszik.
Az USA igen erősen iparosodott ország, évente mintegy 100 kvadrillió BTU (British Thermal Unit) energia fogyasztással. Az Energiainformációs Szervezet (EIA) szerint az energiafelhasználás szektoriális megoszlása a következő: ipar (32%), közlekedés (29%), kereskedelem (18%) és lakóingatlan (20%).
A fenti megoszlásból kiindulva, feltételezve a 3 hónapig tartó termelés és fogyasztás csökkenést, az első 3 szektor energiafelhasználása akár a felére is (kb. 15 kvadrillió BTU) visszaeshet. Megjegyezzük, hogy ez a fogyasztáscsökkenés jelentősen függ az energiaforrástól is.
A 15 kvadrillió BTU energiafogyasztás kiesése, közel 400 milliárd dollár bevétel kiesést eredményez 3 hónap alatt az érintett szektorokban.
Ugyanakkor a hosszú ideig tartó home-office vagy otthonlét, értelemszerűen magával hozza a videók és streaming műsorok nézettségének növekedését, az online iskola, távoktatás és videokonferenciák pedig jelentős többlet energiafogyasztást eredményez. Szakemberek sem tudták felmérni a többlet mértékét, míg a SaveOnEnergy felmérte és publikálta adatait. A tanulmány azt mutatja, hogy a Netflix-en töltött megnövekedett idő 66 millió kg többlet CO2 kibocsátást eredményez, érthetőbben ez a kibocsátás megfelel a London-Isztambul távolság 38,879-szeres autóval történő megtételével együttjáró CO2 kibocsátásnak.
Az USA Energetikai Hatósága (DOE) évek óta követi ezt a kérdést. Az adatközpontok és a szerverfarmok a legenergiaigényesebb épülettípusok közé tartoznak, amelyek energiafogyasztása egy tipikus kereskedelmi irodaépülethez képest tíz-ötvenszöröse lehet. Összességében ezek az épületek teszik ki a teljes amerikai villamosenergia-felhasználás kb. 2%-át, és mivel az ország információtechnológia-felhasználása növekszik, az adatközpontok és a szerverek energiafelhasználása várhatóan a továbbiakban is növekedni fog.
Forrás: Forbes, Business rovat
Szerző: James Conca
Fordította: Béki Virág
Dátum: 2020.03.23
Eredeti cikk: How Will The Coronavirus Affect Energy Use In America?
