Készségek Európai Éve
Európa egyre növekvő szakképzett munkaerőhiánnyal néz szembe, amit a digitális és zöld átállás tovább fokoz. Erre válaszul az Európai Bizottság elindította a készségek európai évét. Hogyan lehet kielégíteni a munkaerőpiac igényeit?
A dániai Odense-ben is jelen van a probléma, ahol olyan vállalatok nyilatkoztak a témában amelyek a jövő robotikáját fejlesztik, és rendelkeznek olyan képzési stratégiával, amellyel bevonzzák a tehetségeket.
A NextGen Robotics konzorcium robotok és autonóm megoldások új generációját fejleszti. Összefogja az egyetemeket és a helyi cégeket, például az Inrotechet, amely hegesztőrobotokat tervez. Philip Toft Halskov, a marketingmenedzser megtanulta a 3D modellezést, hogy több ügyfelet vonzzon:
"Néha nagyon nehéz megmutatni az ügyfeleknek, hogyan néz ki és hogyan működik egy robot. Így meg kell tanulnunk, hogyan lehet vizualizálni… például ezt az állványzatot: megmutatjuk, hogyan működik, és hogyan tudja majd az ügyfél a termelésében is alkalmazni."
Christian Ryrberg Schmidt új lépést tett pályafutásában azáltal, hogy részt vett egy műszaki adatkezelő rendszer tervezésére vonatkozó képzésben.
"Volt egy rajzrendszerünk, egy egészen egyedi feladat, amit el kellett készítenünk. Dániában nem sok embernek van ilyen tudása. Nagyon fontos, hogy rendelkezünk ezzel a rendszerrel, és számomra nagyon sokat jelent, hogy rendelkezem a hozzá szükséges szakképzettséggel.”
Ahhoz, hogy versenyképes legyen, az Inrotech pozitív munkakörnyezetet teremt. Kasper, a konzorcium koordinátora szerint a NextGen Roboticsnak a kézművesektől a doktori fokozattal rendelkező szakemberekig kell embereket toboroznia.
"Stratégiai fórumunk a szakképzett munkaerőt jelölte meg első számú kihívásképp. Ezért azonosítottunk hat különböző módszert a szakképzett munkaerővel való munkavégzéshez" - mondja Kasper Aagard a Business Region Fyn innovációs igazgatója.
A NextGen Robotics képzésekbe fektet be európai alapok támogatásával. Céljuk, hogy külföldi tehetségeket vonzzanak, mint amilyen például Reza. Az iráni robotmérnök itt, Odensében készíti el a diplomamunkáját. Az ipari kikötőben találkozom vele, ahol a Large Structures cég számára készült robotok prototípusán dolgozik.
"Az egyetem S2 Robotics nevű szekciója világszerte ismert. Hatalmas központot építünk itt, és megpróbáljuk bevezetni az automatizálási és robotikai technológiákat a tengeri, építőipari és energiaszektorban" - magyarázza Mohammad Reza Yazdi Samadi.
Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a nemzetközi robotikai piacon, a NextGen Robotics nem csupán a készségfejlesztésre támaszkodik.
"Külföldi végzős hallgatókkal dolgozunk, és igyekszünk biztosítani, hogy utána valóban legyen munkájuk. A dán cégek is főleg azon dolgoznak, hogy vonzó munkahellyé váljanak. Olyan hellyé, ahol ténylegesen számítanak a készségek, nem csak funkcióvá redukálják a munkaerőt."
2022-ben a betöltetlen állások aránya az Európai Unióban 2,8% volt, a romániai 0,8%-tól az ausztriai 4,6%-ig terjedt. Ez az arány a legtöbb tagállamban magasabb, mint a pandémia előtti szint.
Mi tehát az Európai Bizottság stratégiája a készségek fejlesztésére?
Az EU munkaadói azt állítják, hogy nehezen találnak megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalókat. A 25 millió európai KKV negyede szerint a jó képzettségű vezetők és alkalmazottak felvétele jelenti a legnagyobb problémát.
A szociális jogok európai pillére garantálja az oktatáshoz és képzéshez való jogot. Azonban a felnőttek mindössze 37%-a vesz részt tanfolyamokon, az EU ezt az arányt 60%-ra szeretné emelni.
A készségek évének négy fő célja van:
- A képzésbe és a készségfejlesztésbe való befektetés ösztönzése
- Biztosítani kell, hogy a készségek megfeleljenek a munkáltatói igényeknek
- Az emberek törekvéseinek és készségeinek összehangolása a munkaerőpiaci lehetőségekkel
- Képzett emberek vonzása az EU-n kívülről
Ennek egyik kulcsfontosságú eszköze a Pact for Skills, amely támogatja az állami és magánszektort a készségek hiányosságainak azonosításában és kezelésében.
Mára csaknem 1500 szervezet csatlakozott ehhez a paktumhoz, és vállalta, hogy legalább 10 millió készségfejlesztési és átképzési lehetőséget kínál az európaiak számára.
E stratégia megvalósítására az Európai Bizottság 65 milliárd eurót különített el, hogy ösztönözze az államokat, a régiókat és a vállalatokat a képzésbe való beruházásra.
Ugyanakkor a Világgazdasági Fórum friss kutatásának eredményei azt tükrözik, mely szerint; az MI és más diszruptív technológiák elterjedésének munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt év során nettó pozitív lehet, de csak akkor, ha a meglévő munkaerő jelentős részének digitális készségeit is a változó igényekhez igazítják.
A kutatásból kiderül - hogy a várható munkaerőpiaci hatások régiónként és szektoronként is eltérőek - de például az e-kereskedelmi, digitális marketing és digitális transzformációs szakemberek körében 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben.
Ugyanakkor ahhoz, hogy valamilyen új pozícióban folytathassa munkáját, tízből hat munkavállalónak átképzésre lesz szüksége még 2027 előtt. Az egyik legfontosabb készség a jövőben az analitikus gondolkodás elsajátítása, a második legfontosabb a kreatív gondolkodás előmozdítása, illetve a mesterséges intelligencia és a big data megoldások használata lesz.
A munkavállalók átképzése, továbbképzése azért is elengedhetetlen, mert manapság olyan szakmák - például gépi mélytanulás-specialista, fintech mérnök, adattárház-szakértő - vannak kialakulóban, amelyek eddig még nem léteztek, vagy képviselőire eddig nem volt szükség tömegesen. A magyar munkaerőpiacról már most jelentős számú digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányzik, amely a digitális gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja.
"Valójában ez egy erős üzenet egy nagy kihívás kezelésére. Emberek millióiról beszélünk, akiknek változtatniuk kell vagy egyszerűen csak javítaniuk kell képzettségüket. Tehát ez fontos Európa gazdasági jövője, a folyamatban lévő jelentős átalakulás szempontjából, legyenek akár digitális, akár zöld átalakulás. Természetesen sokat beszélünk a digitális készségekről, és ezen a területen több százezer betöltetlen pozíció van. De az építőipar is kétségbeesetten keres képzett munkaerőt. Sok szakmát kell átminősíteni, mert a technológia fejlődik és változik az éghajlati kihívások miatt. Nagyon keresettek ezek a szakmák, nagy hangsúlyt fektetünk a gyakornokokra, mert sokkal gördülékenyebb az átmenet a képzésből a munkavállalásba." – nyilatkozta Nicolas Schmit, munkaügyi és szociális jogok biztosa; továbbá hozzátette "A készségek éve jó lehetőség, mert megduplázzuk erőfeszítéseinket, bemutatjuk a jó projekteket és tapasztalatokat. 65 milliárd eurós európai költségvetés is rendelkezésre áll képzésekre, az Európai Szociális Alap, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz révén. Ez rengeteg pénz, és ezt a pénzt célzottan kell befektetnünk. Átfogó készségprogramunk van, amelyet jobban kell alkalmazni, és már csak meg kell várni, amíg megérkeznek az eredmények."
