Korróziós vizsgálati szabványok értelmezése
A korróziós-kamra a kamra alapérték-tűrésének értelmezése a szabványokban az alábbiak szerint lehetséges.
Az időjárási és korróziós vizsgálati szabványok általában plusz/mínusz értékkel határozzák meg a kamra alapértékeit. Például az ISO 4892-2 a következő tesztparamétert tartalmazza:
Fekete szabvány hőmérséklet: 65 ± 3°C
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb időjárási szabvány tovább pontosítja, mit is jelent ez a követelmény. A legtöbb esetben ez megengedett működési ingadozásként van megadva. Ez a követelmény azt jelenti, hogy a tesztelő besugárzási, hőmérséklet- vagy páratartalom-szabályozó rendszerének képesnek kell lennie arra, hogy egy meghatározott alapértéken stabil körülményeket tartson fenn. Általában minden vizsgálati paramétert egyetlen érzékelő mér és vezérel a tesztkamrában egy rögzített helyen. Az ISO 4892-2 szabvány fenti példája esetében, ha a kamra körülményei stabilizálódnak, ennek az egyetlen szabályozási alapértéknek a hőmérséklete soha nem emelkedhet 68 °C-nál magasabbra vagy nem eshet 62 °C alá.
Sajnos ezeket gyakran félreértelmezik egyenletességnek vagy programozási tűrésnek olyan paraméterek esetében, mint a kamra hőmérséklete, relatív páratartalma vagy besugárzási tűrése. Két fontos dolgot kell szem előtt tartania, amelyek segítenek abban, hogy pontosítsák ezen alapértékek egyikének szándékát:
- Ez nem jelent egységességi követelményt. Ha léteznek egységességi követelmények, azok sokkal szélesebbek, mint a működési ingadozási követelmények.
- Ez nem teszi lehetővé a felhasználó számára, hogy a gépet bármilyen hőmérsékleten a tűréstartományon belüli értékre programozza. A tesztert a megadott értékre kell programozni.
+36 1 2200 661
