Évről évre olvashatjuk, láthatjuk, hogyan csökken a hazai munkabalesetek, ezen belül a súlyos következményekkel járó munkabalesetek száma. Minden munkavédelemmel foglalkozó vagy e kockázati területhez kapcsolódó munkát végző szakember optimumcélja azonos: megszüntetni a halálos és/vagy súlyos munkahelyi balesetek számát.E sikerekkel kapcsolatos vélekedések megoszlanak szakemberek közt, vannak akik szerint ezek az adatok nem tükrözik a valóságos helyzetet, hioszen jóval alacsonyabb a foglalkoztatás ma mint 10 évvel ezelőtt. Mi néhány statisztikai adat újra-feldolgozásával igyekeztünk objektívebb mederbe terelni a téma megítélését.
Az 1000 fő munkavállalóra eső munkabalesetek száma 1991-2011. között.
Vizsgáljuk meg az alapokat: mi történt az elmúlt 25 évben. A következő grafikon jól szemlélteti a változásokat (1.ábra)
1.ábra
A grafikonról leolvasható, hogy örvendetesen drámaian csökkent a balesetek száma, de az is látható, hogy a csökkenés üteme lelassult, majdhogynem megállt.
- A csökkenésben jelentős szerepet játszik, hogy a multinacionális cégek magyarországi befektetéseik révén magukkal hozták a hazainál általában magasabb színvonalú munkavédelmi kultúrájukat és a munkavédelem magas színvonalon tartását megkövetelő minőségbiztosítási rendszerüket, e szemléletet és szabályozást követelték meg üzleti partnereiktől is. A kkv-szektor vállalatai idehaza a globalizált világ részeként így e multinacionális környezet résztvevőjeként tevékenykednek, tehát számukra a magas szintű munkavédelmi kultúra kialakítása és a „compliance”, azaz a megfelelőségi szabályozás kötelező feladattá vált. Ez hozta a drámai baleseti szám csökkenését 1991-2000. között.
- Mára e tevékenység kiteljesedett, nincs benne több tartalék, tehát új kockázatcsökkentési módozatokat, stratégiailag átgondolt, komplex megelőző vezetőségi programokat kell kialakítani és végigvinni a szervezet egészén a baleseti szám további csökkentése érdekében.
- Amennyiben gazdaságunk újra magára talál, növekszik a beruházások száma, emelkedik a foglalkoztatás, változatlan környezeti (külső és belső, vállalati) feltételeket alapul véve inkább a baleseti szám növekedését prognosztizálhatjuk a következő évekre
Vizsgáljuk meg a baleseti számok alakulását a foglalkoztatási számok függvényében, az elmúlt 5 évre fókuszálva (2.ábra).
2.ábra
Az OMMF oldaláról letölthető baleseti adatokat korrigáltuk a KSH oldalán lévő foglalkoztatási adatokkal - figyelembe véve a csökkenő foglalkoztatást - és a fenti statisztikai képet kaptuk. A pirossal jelölt "EU dir" iráényvonal azt az Európai Uniós csökkenő célfüggvényt mutatja, mely szerint 25%-kal kellene csökkenteni a balesetek számát 2013 végére.
Látható, hogy az összes munkahelyi balesek száma (zöld színnel) csökkent ugyan, de nem a kívánatos mértékben, ugyanakkor a súlyos és azon belül a halálos kimenetlű balesetek számának alakulásában Magyarország "hozza az elvárásokat" , ha szabad ezzel a témában rossz csengésű szófordulattal élnünk.
Megvizsgáltuk a foglalkoztatással korrigált munkabalesetek számának változását a TEAOR besorolás szerint (3.ábra)
3.ábra
Ezen az ábrán szintén pirossal jelöltök az EU 25%-os követelmény-trendvonalát. Két szektort vizsgáltunk meg önállóan: az energiaszektort, mely mindig is élenjárt a balesetek visszaszorításában és az építőipart, amely ennek ellenkezőjeként, ismereteink szerint a legfőbb kockázati tényezőt jelenti. Az eredmény azért is érdekes, mert a legnagyobb figyelmet kapó építőipar a 2011. évre elérte a kívánatos szintet és semmivel sincs elmaradva - foglalkoztatási arányokkal korrigálva - az energiaszektorhoz képest. Látható azonban, hogy e csökkenést csak 2011-ben tudta e szektor teljesíteni, amely jelen esetben magyarázható az építkezések számának igen jelentős csökkenésével is. Az építőiparti statisztikák alakulásával külön cikkben is fogallkozunk, így az most tovább nem elemezzük.
Olvasásra ajánljuk még: Építőipar tevékenységéhez kapcsolóló munkabaleseti elemző statisztikák
Vizsgáljuk meg az utóbbi néhány év foglalkoztatási szerkezetének alakulását, KSH adatokat felhasználva. (4.ábra)
A foglalkoztatás szerkezetei trendjei közül a kockázatosság megítélése szempontjából két érdekes elemet érdemes kiemelnünk:
- jelentősen csökkent az építőiparban dolgozók száma
- igen jelentősen növekedetett a részmunkaidősök száma (tudjuk, hogy ők a baleseteknek jobban kitettek közé sorolhatók)
LEHETSÉGES MUNKABALESETI VÁRAKOZÁSAINK ELEMZÉSEINK ALAPJÁN
- Az EU várakozások a baleseti számok 25%-kal csökkentése terén részlegesen (a legnagyobb kockázatok terén) teljesült.
- Az 1000 munkavállalóra eső baleseti szám csökkenése drámaian lelassult.
- A baleseti szám csökkenés üteme jól modellezhető, a folyamat tovább lassul, sőt erősödő gazdaságban növekedés várható.
- Eddigi szokásos módszerekben nincs tartalék
- Összbalesetek várható értéke modellünk szerint 2016-ra E(b) = 4,6 /1000 fő
- Egy nagyobb kockázatosságú terület további balesetszám-növekedést rejt magában: A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 60%-kal növekedett az elmúlt években.
Csonka Attila
kockázat-kutató
+36 1 2200 661
