A vállalati stressz-szint és a munkabiztonsággal közvetlen összefüggésben keletkezett költségek kapcsolatának valószínűség-számításon alapuló számszerűsített algoritmizálása, közvetlen pénzügyi kapcsolatok modellezése. A munkavállalók munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi helyzetét számos tényező befolyásolja: ilyen többek között a változó demográfiai szerkezet, az új technológiák terjedése, valamint a régebbi gazdasági ágazatok jelentőségének csökkenése” (CSONKA,
„A munkavállalók munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi helyzetét számos tényező befolyásolja: ilyen többek között a változó demográfiai szerkezet, az új technológiák terjedése, valamint a régebbi gazdasági ágazatok jelentőségének csökkenése” (CSONKA, 2012). Ennek értelmében a munkahelyi egészség és a munkabiztonság magába foglalja a munkavállalók szociális, mentális és fizikai jól létét és fejlődését, azaz "egész embert".
Az évente legalább 120 millió világszerte regisztrált munkahelyi baleset és a vállalati stressz okozta megbetegedések számának csökkentése elemi érdeke a munkavállalónak, a munkaadónak és a nemzetgazdaságnak egyaránt. Mivel a munkahelyi balesetek kötelezően regisztrált események, ezért ezek számáról és kiváltó okairól pontos adatokkal rendelkezünk. Azonban az iparilag és gazdaságilag fejlett országokban, így az EU-ban is évről évre növekszik a munkahelyi megbetegedések száma és azok fajtája folyamatosan diverzifikálódik. Ezek közül legjelentősebb a vállalati stressz-okozta megbetegedés, ami nem azonnal jelentkezik, bizonyos esetekben csak több év elteltével tapasztalhatóak az első kézzelfogható tünetek. Ezért gyakran igen nehéz meghatározni a munkahelyi megbetegedést kiváltó valódi okot.
A gazdasági, társadalmi, pszichológiai, demográfiai, politikai és ökológiai változások arra kényszerítenek minket kutatókat, hogy folyamatosan átértékeljük a munkával, munkavállalókkal, munkahelyekkel kapcsolatos fogalmakat, újra és újra értékeljük a stresszt, mint a munkavállalókat érintő legújabb népbetegséget, és kutassuk az aktív népesség kimerültségét, fásultságát előidéző okokat és megoldást találjunk rájuk.
Jelen kutatómunkánkban arra vállalkoztunk, hogy felmérjük az építőipari ágazaton belül a villamos ipari szektor főbb stressz-kockázati tényezőit (stresszorokat), azonosítsuk a veszélyforrásokat és az aktív munkavállalók azon rétegét, amely a legkitettebb a munkahelyi stressznek, ebből eredően potenciálisan fenyegetettek. Valójában senki sem tudja megítélni a munkahelyi balesetek vagy megbetegedések reális költségét, hiszen a nyilvánvaló közvetlen költségek mellett számos közvetett költség jelentkezik. Mivel a munkahelyi stresszhez köthető megbetegedéseket nehéz bizonyítani, még nehezebb az ebből eredő táppénzes napokat kalkulálni.
Kutatómunkánkban ezért célul tűztük ki, hogy számszerűsítsük ezen költségeket, a villamos ipari ágazati mintánkban folytatott kérdőíves teszttechnikával.
Sok esetben azzal szembesültünk, hogy a munkahelyi stressz, ami egyébként számos okból eredhet, a mintánk alapján elsősorban az ismeretlentől való félelemből fakad, amik bizalmatlanságot és a vállalati problémamegoldásra való alkalmatlanságát eredményezik. Megállapítottuk, hogy a jelenlegi életmód egyre nagyobb kihívások és erre történő megfelelés elé állít mindenkit. Ezért a munkavállalóban jelentősen növekszik a feszültség, amely különböző megbetegedések formájában ütközik ki. Az, hogy a stressz milyen megbetegedést idéz elő, az az egyéntől, annak fizikai és mentális állapotától nagyban függ. Tehát ugyanaz a munkahelyi stresszor nem hat ugyanolyanképpen két munkavállalóra: míg az egyiknél csak enyhébb tüneteket idéz elő, addig a másik munkavállaló esetében ez akár súlyos/halálos is lehet.
Kutatási projektünkben első lépéseként készítettünk egy világos, általánosan alkalmazható, a vállalati stressz-kockázatokat számszerűsítő algoritmust, így e kockázati tényezőt mérhetővé alakítottuk. Mérési eredményeink alapján – legfőbb kutatási célkitűzésünk szerint – szignifikáns kapcsolatot kerestünk az egyes vállalati stresszmutatók és a munkahelyi balesetek és kvázibalesetek bekövetkezése között, és a kapcsolat számszerű algoritmizálására törekedtünk. A villamos-ipari ágazat mintáját alapul véve, a számítási modellt alkalmazzuk az ágazat egészére vonatkozó költségvonzat meghatározására. Eredményeinkből érdemlegesen kijelenthető, hogy a villamos-ipari vállalatok dolgozóiból álló mintánkban a munkahelyi stressz 2012-ben a cégeknek a közepesen stresszes dolgozók esetén 191x2,1458= 409,84 nap, illetve a nagyon stresszesek esetén 54x1,3626= 73,58 nap betegszabadságot eredményezetett. Azaz összesen 483 nap táppénz biztosan a munkahelyi stresszhez köthető, amelynek nemzetgazdasági költsége 498 292 486 forint volt.
A kapott eredmények fényében kutatási projektünkben elkészítettük a jövőre vonatkozó prognózisunkat is, miszerint a változatlan eljárásrendű munkabiztonsági kockázatértékelések mellett a munkahelyi balestek számában 2011-ig történő lassuló csökkenés, a 2012-ben bekövetkezett stagnálás után, a jövőben azok lassú emelkedése várható, amit már a 2013. év eleji statisztikai adatok is igazoltak. Ennek a növekedésnek a megakadályozása érdekében a fizikai kockázatok további szisztematikus leszorítása mellett szükséges a humán kockázatok vállalati analizálása, mérése, munkahelyi stresszor-programok kidolgozása is.
A kutatási dokumentum teljes terjedelemben
+36 1 2200 661
