A munkahelyi kockázatértékelés, a kockázatos munkahelyzetek elemzése a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére alkalmazott eljárásmetodika kulcsfontosságú eleme. Ha a kockázatértékelési folyamatot – a biztonsági és egészségvédelmi irányítási megközelítés kezdő lépését nem megfelelően vagy egyáltalán nem végzik el, igen valószínű, hogy hatékony és megfelelő megelőző intézkedéseket nem lehet bevezetni.
Az EU-ban évente több millióan sérülnek meg munkavégzés közben vagy szenvednek súlyos egészségkárosodást a munkahelyükön. A kockázatértékelés kulcs az egészséges munkahelyekhez, egy dinamikus folyamat, amely a vállalkozások és a szervezetek számára proaktív munkahelyi kockázatkezelési politika bevezetését teszi lehetővé.
Ezért fontos, egyben kötelező, hogy minden típusú és méretű vállalkozás rendszeres értékeléseket végezzen. A megfelelő kockázatértékelés többek között magában foglalja annak ellenőrzését, hogy valamennyi felmerülő kockázatos helyzetet figyelembe vették-e (nem csak a közvetlen vagy nyilvánvaló kockázatokat), tartalmazza az elfogadott biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzését, az értékelés eredményeinek dokumentálását és az értékelés naprakészen tartásához az értékelés rendszeres felülvizsgálatát.
A kockázatértékelés célja
A munkáltatóknak minden munkahelyen általános kötelességük, hogy a munka minden vonatkozásában biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés elvégzésének célja, hogy lehetővé tegye a munkáltatók számára a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez szükséges intézkedések megtételét.
Ezek az intézkedések a következők:
- a munkahelyi kockázatok pontos felmérése,
- a kockázatok valószínűségének meghatározása,
- következmények és az alkalmazandó kockázatcsökkentési eljárások meghatározása
- a munkavállalók tájékoztatása a lehetséges kockázatokról;
- a munkavállalók rendszeres munkabiztonsági képzése
- a szükséges intézkedések végrehajtását szolgáló szervezet és eszközök biztosítása.
Miközben a kockázatelemzés egyik célja a munkahelyi kockázatos események bekövetkezésének megelőzése, a realitás e kockázatok minimalizálása lehet csupán. Mivel a kockázatok nem küszöbölhetők ki, azokat csökkenteni és a fennmaradó kockázatokat kezelni kell. A kezelés egyik kulcseleme – sokan elfelejtik – hogy folyamatosan, a felülvizsgálati program részeként ezeket a fennmaradó kockázatokat a megelőző intézkedések bevezetését követően újra és újra értékelni kell, mindaddig, míg az nem csökken az elvárt toleranciaküszöb alá. Minden olyan üzemi baleset, amelyik bekövetkezik (különösen a súlyos balesetek), azt mutatja, hogy az adott kockázatot vagy annak mérséklésére irányuló intézkedéseink hatásosságát hibásan értékeltük, így adott munkafázisban új kockázatértékelés és új megelőző intézkedés bevezetése, avagy képzés szükséges. Minden olyan esetben, ha a szabályok megsértése miatt a vállalat munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezik, ugyancsak hibásan kezelt compliance kockázati tényezőt takar
Kockázatértékelési eszközök
Számos kockázatértékelési eszköz és módszer áll rendelkezésre, amelyek segítik a vállalkozásokat és szervezeteket kockázataik értékelésében. Ilyen módszer lehet pl. az FMEA, ABC-Pareto, Ishikawa, Stresszor kockázati mátrix, Kritikus esemény eljárás, stb. A módszer megválasztása a munkahelyi feltételektől, például a munkavállalók számától, a munkatevékenységek és a felszerelések fajtájától, a munkahely sajátos jellemzőitől és az esetleges egyedi kockázatoktól függ.
A leggyakoribb kockázatértékelési eszközök a különféle ellenőrzési listák, amelyek a veszélyek azonosításának hasznos eszközei. Ezek az eszközök lehetnek általánosak vagy ágazatonként/ kockázatonként eltérőek. Cégünk kutatási eljárása során egész Magyarországról összegyűjtött kockázatos helyzeteket tartalmazó adatbázist állított össze a villamosipari vállalatok számára. Ez a lista weblapunkról ingyenesen letölthető. (KOCKÁZATI LISTA)
Európai uniós szinten nincsenek rögzített szabályok arra vonatkozóan, hogy hogyan kell elvégezni a kockázatértékelést, azonban az egyes országoknak – így Magyarországnak is – léteznek érvényes egyedi jogszabályai. Lásd cikkünket: A munkavédelemre vonatkozó fontosabb szabályok
A kockázatértékelés megközelítésekor azonban három alapelvet mindig szem előtt kell tartani:
1) a kockázatértékelést úgy kell felépíteni, hogy valamennyi releváns veszélyre és kockázatra kiterjedje (pl. nem szabad figyelmen kívül hagyni a takarításhoz hasonló feladatokat, amelynek elvégzésére esetleg a normál munkaidőn kívül kerül sor, vagy az olyan alárendelt szervezeti egységeket, mint például a hulladéktömörítés)
2) kockázat azonosítása esetén a kockázatértékelést az elsődleges alapelveknél kell kezdeni, a kockázat kiküszöbölhetőségének kérdésével.
3) A kockázatértékelés egy önmagát folyamatosan fejlesztő folyamat, nem egy kampányszerű esemény
A kockázatelemzés munkafolyamata
A kockázatelemzés során az esetleges veszélyeket és kockázatokat külön-külön meg kell vizsgálni és meg kell határozni lehetséges kombinációikat is. Elemezni kell a károk és a különféle kárkombinációk bekövetkezésének valószínűségét, illetve az érintett eszközök vagy területek fontosságát. Ugyanakkor fontos eleme a vizsgálatnak a lehetséges pénzügyi-finanszírozási követelmények meghatározása is.
A kockázatértékelés elvégzésének nem létezik egyetlen "helyes" módja, mivel különféle körülmények között különféle módszerek működhetnek, de léteznek helyes, jól bevált gyakorlatok, amelyek alkalmazása iránymutató lehet saját vállalatunk számára is (best practice)
A kockázatkezelés elemeit is magában foglaló kockázatértékelési folyamatot lépések sorára lehet lebontani, erre készítettünk egy ellenőrző listát.
- Programkészítés
- Döntés a megközelítésről (munkahely, technológia, munkakör)
- Információk gyűjtése (tapasztalat, kikérdezés), folyamatelemzés
- Programellenőrzés
- Veszélyek azonosítása
- Veszélyeztetettek azonosítása
- Veszélyek formái a veszélyeztetettek szempontjából
- Várható kockázatok becslése (balesetek valószínűsége, súlyossága)
- Meglévő intézkedések minősítése (kielégítő, nem kielégítő)
- A kockázatok megszüntetésének, csökkentésének vizsgálata
- Prioritások felállítása az intézkedésekre
- Kontroll kockázatbecslés
- Intézkedési terv készítése
- Ellenőrző intézkedések bevezetése
- Értékelés írásba foglalása
- Hatékonyság mérése
- Értékelés egy-egy bekövetkezett baleset kapcsán
- Értékelés visszacsatolása - döntés a módosításra
A legtöbb vállalkozás, de különösen a kis- és középvállalkozások esetében létezhet egy egyszerű, az alábbiakban bemutatásra kerülőhöz hasonló, ötlépéses megközelítés – amely a kockázatkezelés elemeit is magában foglalja
1. lépés A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása: A potenciálisan kárt okozó tényezők megkeresése a munkahelyen, és a veszélyeknek esetleg kitett munkavállalók azonosítása.
2. lépés A kockázatok értékelése és rangsorolása: A meglévő kockázatok becslése (a lehetséges kár súlyossága és valószínűsége) és azok fontosság szerinti rangsorolása.
3. lépés Döntés a megelőző fellépésről: A kockázatok kiküszöbölését vagy szabályozását szolgáló megfelelő intézkedések azonosítása.
4. lépés Cselekvés: A megelőző és védintézkedések rangsorolási terv alapján végzett bevezetése.
5. lépés. Nyomon követés és felülvizsgálat
Az értékelést rendszeres időközönként felül kell vizsgálni a naprakészség biztosítása érdekében.
Vannak más módszerek is, amelyek ugyanolyan jól működnek, különösen bonyolultabb kockázatok és körülmények esetén. A Solver Consulting Group féltucat kockázatértékelési módszert alkalmaz, amelyet leginkább az alábbiaktól teszünk függővé:
- a munkahely jellege (pl. állandó vagy ideiglenes létesítmény)
- a folyamat típusa (pl. ismétlődő műveletek, fejlődő/változó folyamatok, igény szerinti munka)
- a végzett feladat (pl. ismétlődő, esetenkénti vagy magas kockázatú)
- technikai bonyolultság.
Bizonyos esetekben a munkahellyel vagy tevékenységgel kapcsolatos valamennyi kockázatra kiterjedő egyetlen gyakorlat megfelelő lehet. Más esetekben a munkahely különböző részeire különféle megközelítések lehetnek megfelelők.
A kockázatelemzésnek van egy kevesek által felismert, de nagyon fontos eleme: maga a kockázatelemzés kockázatossága. Mivel ez egy kulcselem a balesetek megelőzésére tett intézkedéseinkben, ezért a kockázatkezelés, avagy a kockázatmenedzsment hibái akár végzetesek is lehetnek, de erről a következő cikkünkben készítünk egy összefoglalót
A munkáltatók munkabiztonsági és egészségvédelmi feladatai és kötelezettségei
- A munkáltatóknak gondosan elő kell készíteniük, hogy mit tesznek a kockázatkezelés elvégzésére vonatkozó kötelezettségük teljesítése érdekében, és be kell vezetniük a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez szükséges intézkedéseket. Ajánlatos, hogy mindezt a kockázatok kiküszöbölésére vagy kezelésére vonatkozó cselekvési terv alapján tegyék.
- A cselekvési tervnek a következőket kell tartalmaznia:
- az értékelés összeállítása, megszervezése és összehangolása
- a megfelelő személyek kijelölése az értékelés elvégzésére
- a kockázatértékelést végző személyek lehetnek:
- maguk a munkáltatók
- a munkáltatók által kinevezett alkalmazottak
- külső értékelők és szolgáltatók, ha a munkahelyen nincs erre alkalmas munkatárs
- a személyek alkalmasságukat a következő képességek meglétével igazolhatják:
- ismerik a kockázatértékelés általános megközelítését
- képesek ezeket az ismereteket munkahelyükön alkalmazni
- képesek felismerni azokat a helyzeteket, amelyekben segítség nélkül nem tudnák megfelelően értékelni a kockázatot, és tanácsot tudnának adni a további segítség szükségességéről
- konzultáció a munkavállalók képviselőivel az értékeléseket végző személyek kinevezésére vonatkozó rendelkezésekről
- a szükséges információk, képzés, erőforrások és támogatás biztosítása azon értékelők számára, akik a munkáltató saját alkalmazottai
- megfelelő koordináció biztosítása az értékelők között (adott esetben)
- a vezetés bevonása és a munkaerő részvételének ösztönzése
- a kockázatértékelés felülvizsgálatához és módosításához meghozandó rendelkezések meghatározása
- annak biztosítása, hogy a megelőző és védintézkedések figyelembe vegyék a kockázatértékelés eredményeit
- a kockázatértékelés dokumentálásának biztosítása
- a védintézkedések és a megelőző intézkedések hatékonysága fenntartásának biztosítására hozott intézkedések nyomon követése
- a munkavállalók és/vagy képviselőik tájékoztatása a kockázatértékelés eredményeiről és a bevezetett intézkedésekről (a dokumentáció elérhetővé tétele számukra)
A munkavállalók feladatai és kötelezettségei
Fontos, hogy a munkavállalók részt vegyenek a kockázatértékelésben. Ők ismerik a problémákat és annak részleteit, hogy feladataik vagy tevékenységük végzése közben mi történik valójában, így be kell vonni őket az értékelésbe. Gyakorlati tudásukra vagy szakértelmükre is gyakran szükség van a megvalósítható megelőző intézkedések kidolgozásához.
A munkavállalók részvétele nemcsak egy jog, hanem alapvetően szükséges a munkáltatók biztonsági és egészségvédelmi igazgatási rendszerének eredményessé és hatékonnyá tételéhez.
A munkavállalóknak és/vagy képviselőiknek jogukban áll/feladatuk, hogy:
- konzultáljanak velük a kockázatértékelés megszervezésére és a feladatot elvégző személyek kinevezésére vonatkozó rendelkezésekről
- részt vegyenek a kockázatértékelésben
- értesítsék feletteseiket vagy munkáltatóikat az észlelt kockázatokról
- jelentsék a munkahelyen bekövetkezett valamennyi változást
- tájékoztatást kapjanak a biztonságukat és egészségüket érő kockázatokról, valamint az e kockázatok kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez szükséges intézkedésekről
- bevonják őket a bevezetendő megelőző és védintézkedésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatba
- megfelelő intézkedések bevezetésére kérjék a munkáltatót, és javaslatokat nyújtsanak be a veszélyek minimalizálására vagy a veszélynek a forrásánál történő elhárítására
- együttműködjenek annak érdekében, hogy a munkáltató biztosíthassa a biztonságos munkakörnyezetet
- képzésben részesüljenek/utasításokat kapjanak a bevezetendő intézkedésekről
- a kézés és a munkáltató által adott utasítások szerint a lehető legnagyobb mértékben vigyázzanak a saját, illetve a tevékenységük által érintett más személyek biztonságára és egészségére
Fontos továbbá, hogy a munkavállalók képviselői olyan képzést kapjanak, amely alapján megértik a kockázatértékelést és az abban betöltött szerepüket.
A kockázatértékelést végző személlyel szembeni elvárásaink
A munkahelyi kockázatértékelést végző személyeknek ismeretekkel és/vagy információkkal kell rendelkezniük a következőkről:
- a már ismert, létező veszélyek és kockázatok és keletkezésük módja
- a munkahelyen használt anyagok, berendezések és technológia
- a munkafolyamatok és a munkaszervezés, valamint a munkavállalók és a használt anyagok közötti interakció
- a veszélyekkel szembeni expozíció típusa, valószínűsége, gyakorisága és időtartama. Bizonyos esetekben ez korszerű, hitelesített mérési módszerek alkalmazását jelentheti
- a veszéllyel szembeni expozíció és annak hatása közötti kapcsolat
- a munkahelyen jelen levő kockázatokra vonatkozó jogi előírások és követelmények
- mi tekinthető helyes gyakorlatnak azokon a területeken, ahol nincsenek külön jogi előírások.
A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy bárki is végezze a kockázatértékelést, legyen az alkalmazott vagy külső tanácsadó (miért alkalmazzon külső tanácsadót?) beszéljen az alkalmazottakkal vagy más, a munkát ténylegesen végző személyekkel, például az alvállalkozókkal.
Ha különböző munkáltatók alkalmazottai dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, az értékelőknek a kockázatok és azok kezelése tekintetében a megfelelő biztonsági és egészségvédelmi intézkedésekre vonatkozó információkat esetlegesen meg kell osztaniuk.
Felhasznált forrás: OSHA
+36 1 2200 661
