A munkahelyi stressz az emberi szervezet egy nem specifikus válasza a munkahelyen őt ért fokozott, jobbára számára kellemetlen, ártalmas megterhelésre. Megterhelésnek tekinthetünk minden olyan külső hatást, változást, mely befolyásolja a munkavállalók alkalmazkodási mechanizmusát, ezen keresztül lelkiállapotát. Stresszorok pedig a szervezetet érő külső hatások, erők Így összefoglalóan kijelenthetjük, hogy a stressz a stresszorok hatására a szervezetben megjelenő testi és lelki változások összessége. A stressz lényege az alkalmazkodás: annál erősebb, minél nagyobb alkalmazkodást kíván. Tevékenységünkkel megbízóink számára segítjük feltárni és elemezni azokat a stresszorokat, melyek leginkább determinálják munkahelyünkön tapasztalt magatartásunkat.
A munkahelyi stressz megelőzhető, és a mérséklésére irányuló cselekvések igen költséghatékonynak bizonyulhatnak. Minden munkahely más és más, így a munkahelyi gyakorlatokat és a problémákra adott válaszokat a kockázatelemzés elvégzését követően össze kell hangolni a konkrét helyzetekkel. A pszichoszociális kockázatok mindamellett ritkán egyediek, ezért hasonló megoldások alkalmazhatók a különböző ágazatokban, a különféle méretű vállalkozásokban és a különböző tagállamokban is. A munkahelyi stressz kezelésével kapcsolatos helyes gyakorlatok példái rendelkezésre állnak.
"
"A stresszkezelés" általában egyénekre, és nem szervezetekre irányult. Ugyanakkor a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok megelőzésének kulcsát maga a szervezet és a munka irányítása jelenti. Jobb megelőzni a munkahelyi stressz következményeit, mint reagálni azokra, ha már kialakultak.
A munkahelyi stressz megelőzését szolgáló hatékony intézkedések például:
- elegendő időt kell biztosítani a munkavállalóknak feladatuk elvégzéséhez;
- egyértelmű munkaköri leírásokat kell adni;
- a munkavállalókat meg kell jutalmazni a jó teljesítményért;
- lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy panaszt tegyenek, és komolyan kell venni a panaszaikat;
- biztosítani kell, hogy a munkavállalóknak beleszólásuk legyen a munkájukba;
- csökkenteni kell a fizikai kockázatokat;
- lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában;
- a munkamennyiséget az egyes munkavállalók képességeihez és erőforrásaihoz kell igazítani;
- a feladatokat úgy kell megtervezni, hogy azok ösztönzőleg hassanak a munkavállalókra;
- egyértelműen meg kell határozni a munkahelyi szabályokat és feladatokat;
- lehetőséget kell biztosítani a társas kapcsolatokhoz, és a munkahely biztonságával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos ügyekben törekedni kell az egyértelmű tájékoztatásra.
A hazai és EU törvényi szabályozás
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
A munkáltatóknak kötelességük foglalkozni a munkahelyi stressz problémájával – ehhez szolgáltat alapot a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 89/391/EGK keretirányelv. Ez az irányelv és a tagállami szinten előírt jogszabályok a munkahelyi stresszt határozottan a munkahelyi biztonság és egészségvédelem jogi hatálya alá helyezik. Előírják, hogy a munkahelyi stresszt ugyanolyan logikus és szisztematikus módon kell megközelíteni, mint a többi egészségügyi és biztonsági problémát: a kockázatkezelési modell alkalmazásával, különleges hangsúlyt helyezve a megelőző intézkedésekre.
A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása hasonló jellegű megfogalmazás, amelynek lényegi az, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressz tűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti. Ebben maradéktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése során.
+36 1 2200 661
