Nap, mint nap európai munkavállalók milliói vannak kitéve a munkahelyi zajnak és az azzal járó veszélyeknek. Bár a zaj legnyilvánvalóbban az iparban - például a gyáriparban és az építőiparban, - probléma, a legkülönfélébb egyéb munkakörnyezetekben is gondot jelenthet, a telefonos ügyfélszolgálati központoktól az iskolákig, a zenekari árkoktól a bárokig. Az európai munkavállalók közül minden ötödiknek a munkahelyen töltött idő legalább felében fel kell emelnie a hangját ahhoz, hogy mások meghallják, és 7 százalékuknak van munkához kötődő hallási zavara. A foglalkoztatási megbetegedések közül a leggyakrabban a zaj okozta halláskárosodásról számolnak be az EU-ban.
Mit értünk zajon?
A zaj nem kívánt hang, melynek erősségét (“hangosságát”) decibelben (dB) mérjük. A decibelskála logaritmikus, így a hangerősség három decibellel való növelése a zajszint megkétszereződését jelenti. A szokványos társalgás hangereje például 65 dB körül van, míg a kiabálás általában 80 dB körüli. A különbség csak 15 dB, de a kiabálás erőssége 30-szor nagyobb. Mivel az emberi fül érzékenysége a különböző frekvenciatartományokban eltérő, a zaj erősségét, intenzitását általában súlyozva, dB(A) mértékegységben fejezzük ki.
A zaj veszélyességét nem csak az erőssége határozza meg. Az expozíció időtartama is nagyon lényeges. Ennek figyelembevételére szolgál az időtartam szerint súlyozott átlagos hangerősség. A munkahelyi zaj esetében ez általában a nyolcórás munkanapon alapul.
Milyen problémákat okozhat a zaj?
Nem csak a túlzottan hangos zaj okozhat problémát a munkahelyen. A zaj kölcsönhatása más munkahelyi veszélyekkel fokozhatja a munkavállalókat érintő kockázatot, például az alábbi módon:
- A figyelmeztető jelzések hangjának elfedésével növeli a balesetveszélyt;
- Egyes vegyi anyagok jelenlétében tovább növeli a halláskárosodás veszélyét; vagy a munkához kötődő stressz kiváltó tényezőjeként léphet fel.
- A zajos környezet többféle egészségügyi és baleseti kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve:
- Halláskárosodás: A túl erős zaj károsítja a belső fül csigajáratában található szőrsejteket, ami halláskárosodáshoz vezet. „Sok országban a zaj okozta halláskárosodás az iparban előforduló leggyakoribb betegség” Becslések szerint a hallászavarokkal küzdők száma Európában meghaladja Franciaország népességét
- Élettani hatások: Bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a zajterhelés hatással van a szívre és érrendszerre, és katekolaminok felszabadulását, valamint a vérnyomás emelkedését eredményezi. A katekolaminok (köztük az epinefrin [adrenalin] szintjét a vérben a stresszel társítják.
- Munkához kötődő stressz: A munkához kötődő stressz ritkán vezethető vissza egyetlen kiváltó okra, a legtöbb esetben több kockázati tényező egymásra hatásának a következménye. A munkahelyi zaj stresszkeltő tényező lehet, még egészen alacsony szinten is.
- Nagyobb balesetveszély: A magas zajszint megnehezíti a munkavállalók számára a hallást és a kommunikációt, ezáltal megnövelve a balesetek előfordulásának valószínűségét. A munkához kapcsolódó stressz (amelynek a zaj az egyik tényezője lehet) hozzáadódhat ehhez a problémához.
Kiket veszélyeztet a zaj?
A zaj potenciális veszélyt jelent mindenkire, aki zajnak van kitéve. Minél magasabb a zajszint, és minél hosszabb az expozíció, annál nagyobb a zaj okozta károsodás veszélye. A gyáriparban és a bányászatban a munkavállalók 40%-a munkaideje több mint felét tölti jelentős szintű zajban. Az építőiparban ez az arány 35%, számos más ágazatban – így a mezőgazdaságban, közlekedésben és a hírközlésben – 20%. A zaj nem csupán a gyáriparban és más hagyományos iparágakban jelent gondot. A zajt a szolgáltatóipar ágazataiban, például az oktatásban, egészségügyben, a bárokban és éttermekben is problémaként ismerik el.
- Egy óvodák zajszintjét vizsgáló felmérés szerint azok átlagos zajszintje meghaladja a 85 dB értéket
- A Hattyúk tava egyik előadásán megmérték, hogy a karmester 88 dB hangerőnek volt kitéve
- A teherautó-vezetőknek akár 89 dB zajszintet is el kell viselniük
- Az éjszakai szórakozóhelyeken dolgozókra ható zajszint elérheti a 100 dB-t
- Sertéstelepen 115 dB-es zajszintet mértek
A zaj csökkentése
A munkáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy védjék a munkavállalók egészségét a munkahelyi zajjal kapcsolatos veszélyektől.
Feladatuk:
- Kockázatértékelés készítése – ebbe beletartozhat a zajszint mérése, de figyelembe kell venni minden, zaj okozta potenciális veszélyt (pl. a halláskárosodás mellett a balesetveszélyt is);
- A kockázatértékelés alapján intézkedési program működtetése az alábbiak érdekében:
- Ahol lehet, a zajok forrásának megszüntetése;
- A zaj forrásnál történő csökkentése;
- Az alkalmazottakat érintő zajhatások csökkentése a munka szervezésére és a munkahelyek kialakítására vonatkozó intézkedésekkel, ideértve a munkahely azon területeinek kijelölését és a belépés korlátozását, ahol a munkavállalók várhatóan 85 dB(A) értéket meghaladó zajszintnek vannak kitéve;
- Végső megoldásként egyéni védőeszközök biztosítása az alkalmazottak számára;
- Tájékoztatás, konzultáció és képzés biztosítása a munkavállalók számára a fennálló veszélyekre, a kisebb zajexpozícióval járó munkamódszerekre és a zajjal szemben védelmet nyújtó eszközök használatára vonatkozóan;
- A veszélyek folyamatos figyelemmel kísérése, és a megelőző intézkedések felülvizsgálata – ez az egészségi állapot rendszeres ellenőrzését is magában foglalhatja.
Csonka Attila
forrás: EU-OSHA
2013.06.hó
+36 1 2200 661
