A nemzetgazdaság számára akár évi 50 milliárd forintot is hozhatna, ha a közlekedésben megfelelő részaránnyal szerepelnének a gázüzemű járművek – nyilatkozta a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület elnöke.

A tagállamoknak november 18-ig kell bemutatniuk, milyen intézkedéseket kívánnak hozni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében. A Magyar Biogáz Egyesület szakértői a PAN-LNG Projectet megalapozó tanulmányban arra is rámutattak, hogy a hazai biogáz-potenciál kihasználásával a magyarországi közlekedés energiaigényének akár 20-50%-a is fedezhető lenne az alacsony szén-dioxid-mérlegű biometánból. Ráadásul a gázüzemű közlekedés fejlesztésével jelentősen csökkenthető a légszennyezés, a nitrogénoxidok kibocsátása például 90 százalékkal.

Az uniós tagállamoknak 2020 végéig jelentősen fejleszteniük kell a nyilvános CNG (sűrített földgáz) töltőállomás-hálózatokat az agglomerációs térségekben, valamint a sűrűn lakott településeken – nyilatkozta Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke annak kapcsán, hogy uniós támogatással 39 új CNG-töltőállomás létesül a közeljövőben, emellett a nehézgépjárművek LNG (cseppfolyósított gáz) ellátása is beindul.

A buszok és teherautók esetében jelenleg a gázüzemű járművek beszerzési ára nagyságrendekkel, akár negyvenezer euróval is magasabb lehet, mint a dízelüzeműeké, azonban a szakértők szerint 2025-re eltűnik ez a különbség, és a gázüzemű járművek a dízelesekhez hasonló áron lesznek kaphatók. Az átmeneti szakaszt követően a gázüzemű közlekedés támogatására már nem lesz szükség, a tisztább, csendesebb és minden szempontból kedvezőbb üzem önfenntartóvá válik.