Hazai tudás és versenyképesség
A magyar gazdaság versenyképességének legnagyobb tartalékát a hazai egyetemeken és kutatóintézetekben lévő tudás piacra vitele jelenti – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) csütörtökön tartott budapesti konferenciáján.
Bódis László felidézte, hogy az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása a tavasszal meghirdetett Neumann János program fő célkitűzése. Ennek érdekében olyan célzott pályázatokat hirdetnek meg, amelyek elősegítik, hogy az egyetemekről innovatív eredményeket vigyenek a gazdaságba – jelezte.
Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nemzetközi jó példákat integrálják a magyar intézményrendszerbe – tette hozzá.
A helyettes államtitkár kiemelte azt is: dolgoznak azon, hogy ökoszisztémát, science parkokat építsenek az egyetemek, kutatóintézetek köré, ahol a vállalatoktól a befektetőkig az összes érintett szereplő fizikailag egy térben tud megjelenni.
Bódis László elmondta, hogy az innovációt nemzetközi, illetve európai összehasonlításban mérő indexek szerint Magyarország innovációs eredményei javulnak, ugyanakkor néhány területen még jelentős előrelépésre van szükség.
Ezek egyikeként említette a szellemi tulajdon területét. Az Európai Unió átlagának 48 százalékát éri el Magyarország ezen a területen, ami a nemzetközi szabadalmi és egyéb oltalmi típusú bejelentések számait tükrözi – ismertette.
Minden harmadik magyar kis- és középvállalkozás (kkv) foglalkozik minden évben innovációval, itt az Európai Unió átlaga 52,9 százalék – mutatott rá. Hozzátette: fontos, hogy minél több innovatív vállalat működjön együtt kutatóintézetekkel, egyetemekkel.
A helyettes államtitkár a Neumann János programban meghatározott intézkedések közül kiemelte, hogy a pályázati rendszerben erőteljesebben jelennek majd meg a szabadalmi és egyéb oltalmi eljárások. Szeptemberben meghirdettek egy 35 milliárd forintos keretösszegű innovációs pályázatot, amely vállalatok és egyetemek közös projektjeit finanszírozza – jelezte.
Lehetővé, illetve elvárandóvá tették a doktori képzésnél és a tudományos előremenetelnél, hogy ne csak a tudományos, hanem az innovációs eredményeket is vizsgálják – hívta fel a figyelmet. Kitért arra is, hogy a modellváltó egyetemeknek két és félszeres finanszírozást biztosítanak 2022-től a korábbi évekhez képest, de ezt elvárásokkal kapcsolták össze, ezekben a megállapodásokban hangsúlyosan megjelenik a kutatás-fejlesztés és innováció.
Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke elmondta: a hivatal IP Day című rendezvényének célja, hogy közös platformot teremtsen az egyetemeknek, kutatóintézeteknek, technológiatranszfer-irodáknak a szellemivagyon-kezeléssel, -hasznosítással, tudatosságnöveléssel, oktatással kapcsolatos kérdésekben.
Kiemelte, hogy az elmúlt években sok előrelépés történt a magyar kutatás területén, de fontos, hogy Magyarországnak a munkaalapú társadalom mellett tudásalapú, erős hazai hozzáadott értéket termelő gazdasága legyen.
Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke előadásában lényegesnek nevezte, hogy a növekvő kutatás-fejlesztési ráfordítások mellett az eredmények hasznosulása is láthatóvá váljon. A kormányzat kiemelt stratégiai célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a magyar szabadalmak száma – ismertette.
Hangsúlyozta: a felfedezéseket le is kell védetni, csak így nem vesznek el a kutatási eredmények, így lehet alkalmazásukkal hosszú távon jövedelmet termelni.
