Két, szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre álló alapanyagból – CO2-ből és napfényből – próbál üzemanyagot termelni egy szegedi kutatócsoport. A növények fotoszintézisét alapul véve az ipari szén-dioxid forrásokat szeretnék felhasználni erre a célra.

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusa a közelmúltban öt évre szóló, másfél millió eurós támogatást nyert el az Európai Kutatási Tanács pályázatán, ennek segítségével próbálják megtalálni a megoldást a CO2 átalakítására.

„Célunk tulajdonképpen a légköri széndioxid átalakítása napenergia segítségével valamilyen hasznos anyaggá, ami lehet tüzelőanyag, vagy más olyan vegyszer, aminek valós értéke van a piacon” – mondta el az M1 Minden Tudás műsorában.

A csapat nem napelemekkel állít elő elektromos áramot, hanem közvetlen kémiai reakciókat indítanak el elektród felületeken és a szén-dioxidot így alakítják át hasznos anyagokká.

A folyamat évtizedek óta közismert, a lényegi kérdés az, hogy miként lehet olyan hatásfokkal átalakítani a szén-dioxidot, hogy az gazdaságilag is jövedelmező legyen.

„Senki nem tudja azt, hogy pontosan mi az akadálya annak, hogy jó hatásfokokat érjünk el. Pont erről szól az ERC pályázat, hogy derítsük fel, hogy mik azok az okok, szisztematikus vizsgálatokkal, amiért nem sikerült eddig elérni ezeket a megcélzott hatásfokokat” – fejtette ki.

A laborban minden egyes kísérletnek értéke van, még annak is, amelyik esetleg zsákutcának bizonyul. Az is eredménynek tekinthető, ha a kör szűkül és valami kizárható.

Az alapkoncepció az, hogy nem egy adott anyagot keresnek, hanem azt, hogy több különböző anyagból, hogyan lehet tervezni összetett elektródokat, amelyek hatékonyan tudják a szén-dioxidot átalakítani.

Ha sikerül ezeket az anyagokat megtalálni és felhasználni, akkor nemcsak kevesebb szén-dioxidot bocsáthatunk ki, hanem hasznos, eladható termékeket is kapunk.

A levegőben nagyon kis koncentrációban van jelen a szén-dioxid, ezért nagyon nehéz hatékonyan átalakítani. A kutatócsoport most olyan forrásokra összpontosít, ahol nagy mennyiségben található meg a gáz, mint például egy erőmű vagy valamilyen ipari üzem kéménye.

Részletes interjú olvasható a Szegedi Tudomyányegyetem Tudásportálján.

forrás: MTI  2016.10.02.