A lítium-ion akkumulátorokat széles körben használják különféle elektronikai eszközökben, az okostelefonoktól és laptopoktól az elektromos járművekig. Ezeknek az akkumulátoroknak a biztonságos szállítása azonban komoly aggodalomra ad okot a hőkitörés lehetősége miatt, amely tüzet vagy robbanást okozhat. Ezért fontos az ilyen akkumulátorok laboratóriumi vizsgálata az azokat szállító személyek biztonsága érdekében.
A lítium-ion akkumulátorokat széles körben használják különféle elektronikai eszközökben, az okostelefonoktól és laptopoktól az elektromos járművekig. Ezeknek az akkumulátoroknak a biztonságos szállítása azonban komoly aggodalomra ad okot a hőkitörés lehetősége miatt, amely tüzet vagy robbanást okozhat. Ezért fontos az ilyen akkumulátorok laboratóriumi vizsgálata az azokat szállító személyek biztonsága érdekében. Az ilyen tesztek elvégzésének legfontosabb szabványa az ENSZ 38.3 szabványa, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete határozott meg. Ez a szabvány felvázolja a tesztsorozatot, amelyet a lítium-ion akkumulátorokon el kell végezni annak érdekében, hogy azok biztonságosak legyenek légi szállításhoz, valamint más járművekben történő szállításhoz. A szabvány nyolc kritikus tesztet tartalmaz, amelyeket el kell végezni, és amelyeket „T1”-től „T8”-ig terjedő jelzéssel rendelkeznek ”.
T.1: Magasság szimuláció
A magassági szimuláció kiértékeli az akkumulátor teljesítményét szimulált nagy magassági körülmények között. A teszt során az akkumulátort csökkentett légköri nyomású, ellenőrzött környezetnek teszik ki, és meghatározott ideig figyelik a teljesítményét. Ez segít meghatározni, hogy a teljesítményét befolyásolja-e a légi szállítás során lecsökkent légköri nyomás. A teszt általában azt jelenti, hogy az akkumulátort 15 000 és 25 000 láb tengerszint feletti magasságnak teszik ki.
T.2: Termikus teszt
A hőteszt értékeli az akkumulátor teljesítményét különböző hőmérsékleti viszonyok között. A teszt abból áll, hogy extrém magas és alacsony körülményeknek teszik ki, és meghatározott időtartamon keresztül figyelik a teljesítményét. Ez segít meghatározni, hogy az akkumulátor teljesítményét befolyásolja-e a hőmérséklet, és hogy képes-e ellenállni a légi szállítás során fellépő hőterhelésnek. A teszt általában abból áll, hogy az akkumulátort -40°C és +70°C közötti hőmérsékletnek teszik ki.
T.3: Rezgésvizsgálat
A vibrációs teszt értékeli az akkumulátor teljesítményét különböző vibrációs körülmények között. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátort szabályozott rezgések hatásának teszik ki, és a teljesítményét meghatározott időtartamon keresztül figyelik. Ez segít meghatározni, hogy az akkumulátor teljesítményét befolyásolja-e a vibráció, és hogy az ellenáll-e a légi szállítás során fellépő mechanikai igénybevételnek. A teszt általában abból áll, hogy az akkumulátort különböző frekvenciájú és amplitúdójú rezgéseknek teszik ki.
T.4: Sokkteszt
Az ütésteszt értékeli az akkumulátor teljesítményét különféle ütési körülmények között. Ez magában foglalja az akkumulátor ellenőrzött sokkhatásnak való kitételét és a teljesítményének egy meghatározott időtartamon keresztüli megfigyelését. Ez segít meghatározni, hogy az akkumulátor teljesítményét befolyásolja-e az ütés. A teszt általában abból áll, hogy az akkumulátort különböző erősségű és időtartamú ütéseknek teszik ki.
T.5: Külső rövidzárlati vizsgálat
A külső rövidzárlati teszt értékeli az akkumulátor teljesítményét külső rövidzárlat esetén. Ez úgy történik, hogy az akkumulátort szabályozott rövidzárlatnak teszik ki, és meghatározott időtartamon keresztül figyelik a teljesítményét.
T.6: Ütésvizsgálat
Az ütés tesztet az akkumulátor teljesítményének és tartósságának felmérésére alkalmazzák, amikor különböző típusú fizikai behatásoknak van kitéve, mint például zúzódás vagy leejtés.
Ezeket a vizsgálati objektumra gyakorolt hatásokat speciális vizsgálóberendezéssel hajtják végre. Az ütések az akkumulátor különböző pontjain érvényesülnek, beleértve az oldalakat, a sarkokat, valamint a felső és alsó felületeket. A teszt során az akkumulátort felügyelik annak érdekében, hogy közben ne szivárogjon, ne szivárogjon meg vagy gyulladjon meg.
T.7: Túltöltési teszt
A túltöltési tesztet az akkumulátor teljesítményének felmérésére alkalmazzák, amikor nagy elektromos áramnak van kitéve. A teszt elvégzéséhez az akkumulátort meghatározott ideig nagy elektromos áramnak kell kitenni. Eközben figyelik, hogy a tesztelési folyamat során ne melegedjen túl, ne szivárogjon, ne repedjen el vagy gyulladjon meg. A teszt eredményei alapján megállapítható, hogy az akkumulátor mennyire ellenálló-e nagy mennyiségű elektromos áramnak, és hogy alkalmas-e különböző alkalmazásokhoz, például nagy teljesítményű elektronikai eszközökhöz vagy megújuló energiát használó rendszerekhez.
T.8: Kényszerkisülési teszt
A kényszerkisülési teszt célja az akkumulátor teljesítményének felmérése kényszerkisülés esetén, amely akkor következik be, amikor az akkumulátor teljesen lemerül. A teszt elvégzéséhez az akkumulátort meghatározott méretű és névleges ellenállású terheléshez kell csatlakoztatni. Az akkumulátort ezután felügyelik annak biztosítására, hogy a tesztelési folyamat során ne melegedjen túl, ne szivárogjon, ne repedjen el vagy gyulladjon meg.
Vizsgálati eredmények
Mind a nyolc szükséges vizsgálat elvégzése után a vizsgáló laboratórium vizsgálati jelentést ad ki. Ez a dokumentum az összes vizsgálat méréseit és megfigyeléseit tartalmazza. Így az olvasó megtudhatja a jelentésből, hogy a tesztek közül melyik sikerült, és melyik nem sikerült. Egyes vizsgálólaboratóriumok a vizsgálati jegyzőkönyv mellett úgynevezett „tanúsítványt” is kiadnak, amelyben a kiállító szerv kijelenti, hogy a próbatest az UN 38.3 szabvány minden követelményét teljesítette. Ez az oka annak, hogy néha az „UN 38.3 tanúsítás” kifejezést használják ebben az összefüggésben.
Forrás: testxchange
2023. február 10.
