A SARS-CoV-2 (Covid-19) pandémia megjelenése új kihívások elé állította az egészségügyi szakembereket, tágabb értelemben a teljes lakosságot, valamint az ipari szereplőket. Az új kórokozó terjedésének megállítására számos fertőtlenítési és csíramentesítési eljárást vetettek be, a hagyományos fertőtlenítő módszerek mellett megjelentek teljesen új eljárások, melyek a legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyultak az addig alkalmazott valamennyi fertőtlenítő eljárással szemben. Az egyik ilyen módszer volt a már ismert UV – A ( 400-315 nm) hullámhosszú fénnyel történő fertőtlenítésen túlmutató UV-C (280-100 nm) hullámhossz használata, amely rendkívül hatásos, és a hagyományos fertőtlenítési módszerekhez képest környezetkímélőbb fertőtlenítési megoldás.
2020-ig az UV-C fény fertőtlenítő célú használata egyáltalán nem volt jellemző, egyik nemzetgazdasági ágazatban sem. A COVID-19 pandémia megjelenésével tehát egyidős az UV-C fertőtlenítési eljárás, amelyet elsősorban az egészségügyi intézményekben, valamint közösségi közlekedési eszközökön kezdtek el alkalmazni világszerte. Ugyanakkor az általános, beltérben alkalmazott, UV-A és legfeljebb UV-B ellen adalékolt polimerek egyáltalán nem vagy nem feltétlenül mutatnak ellenállóságot UV-C fény használata esetén. Az UV-C hullámhosszú fény hatására a polimer felszíne kikeményedik, megrepedezik, málik, ami a műanyag eszköz mechanikai tulajdonságait befolyásolja. Az alacsony hullámhosszú UV-C fény hatására a műanyag eszköz elszíneződik, ezáltal esztétikailag már nem megfelelő. ez főképp a repülőiparban jelentett komoly problémát, ahol a repülőgépek beltéri UV-C fertőtlenítés hatására a karfák, a lehajtható asztalkák, valamint a kárpit fakult és sárgult.
Míg az UV-C hullámhosszú fertőtlenítő eszközök piaca ugrásszerűen kezdett növekedni 2020. második felétől, az anyagtudományi fejlesztések nem haladtak ezzel párhuzamos ütemben. Még 2021-ben sem létezett olyan UV-C fény álló műanyag és térhálós polimer mesterkeverék receptúra termék, amely hosszú távon képes lett volna ellenállni az UV-C fertőtlenítés rendkívül erodáló hatásának, amely a műanyagok idő előtti öregedését és tönkremenetelét okozza.
Jelen kutatás célja olyan mesterkeverék receptúra létrehozása, amely megfelelő ellenállóságot biztosít a polimer alapanyag számára az UV-C sugárzás fotooxidatív hatásával szemben.
Jelen kutatás és fejlesztési projekt fő célkitűzése volt olyan UV-C-rezisztens polimer mesterkeverék-receptúrák összeállítása és fejlesztése, valamint ezt az elsődleges célkitűzést támogató adalékanyagok megtalálása és bekeverési technológiájának és arányainak kidolgozása, amelyek lehetővé teszik, hogy a receptúrák alapján készülő műanyag termékek előellenálljanak az UV-C sugárzás káros hatásainak. A projekt újdonsága a COVID pandémia által leginkább érintett ágazatokban hasznosítható, az ott alkalmazható hőre lágyuló és térhálós polimer (elasztomer) receptúrák kifejlesztése, amelyek UV-C kompatibilisek, és megfelelő helyettesítői lehetnek a különféle típusú polimereknek, amelyeket számos iparágban használnak, például egészségügyben, tömegközlekedésben, az UV-C fertőtlenítési folyamatok során.
A Holofon Zrt projekt eredményeként megalkotott UV-C fény álló műanyag és térhálós polimer mesterkeverék receptúra bizonyítottan ellenáll a rövid hullámhosszú fény roncsoló hatásának, így megoldást nyújt a műanyagiparban eddig még nem tapasztalt UV-C fény általi gyors degradációra. Ezzel az UV-C fertőtlenítést használó iparágak számára, hazai és nemzetközi piacokon is felhasználható, iparjog védelmi oltalom alá vonható műanyag receptúrát hoztunk létre, amely közvetlenül értékesíthető a műanyaggyártó és feldolgozóiparban, illetve közvetetten minden egyéb iparágban (pl. egészségügy, tömegközlekedés), amelyben UV-C fertőtlenítést alkalmaznak.
